Ezeket gondolják a pártok az adótervekről

Megosztás Tetszik

Az adótörvényekről szóló általános vitát elnapolták kedden a parlamentben, mivel a levezető elnök befogadta a Fideszes Babák Mihály azon javaslatát, hogy a tervezethez szerda délután 16 óráig lehessen módosító indítványokat benyújtani.

Kedden a parlamentben az MSZP elhibázottnak nevezte a kormány adópolitikai elképzeléseit, amelyek - a szocialisták szerint - a gazdagoknak kedveznek. A Jobbik a társadalommal szembeni brutális lépésnek tartja az áfa kulcsának emelését. A Fidesz a népegészségügyi termékdíj emeléséhez kért támogatást.

MSZP: a kormány elrugaszkodott a valóságtól   

Burány Sándor (MSZP) felszólalása elején kijelentette, hogy "ami itt zajlik", az nem a válságtól, hanem "a valóságtól való elrugaszkodás".

A kormányzati intézkedéseket bíráló képviselő azt mondta, hogy a kabinet elhibázott úton megy tovább és két egymást követő évben a legjobban keresőknek kedvez, miközben "folyamatosan kiszúr" a legalacsonyabb jövedelműekkel.
   
Ha hatályba lép a személyi jövedelemadóról szóló törvény, akkor a legrosszabbul keresők havonta tízezer forinttal vihetnek kevesebbet haza - mondta a politikus. Hangot adott annak a véleményének is, hogy a munkáltatókkal már másodszor akarják megfizettetni azt, amit a kormány "elvesz" az alkalmazottaiktól. Ezt azzal magyarázta, hogy ha tíz százalékkal megemelik a minimálbért, akkor - véleménye szerint - a dolgozók még nem kapnak többet, de megnő a munkáltatók bérköltsége.
   
Ez elsősorban a hazai versenyszférában foglalkoztatottak zömének munkát adó kisvállalkozóknak jelent majd hátrányokat - mondta Burány Sándor. Hozzátette, hogy ezt a szektort még járuléknöveléssel is sújtják,  ennek következménye a foglalkoztatás csökkenése lesz.

Az MSZP-s Kovács Tibor azt mondta: a nemzetgazdasági miniszter által elmondottakkal szinte egyáltalán nem tud egyetérteni, Matolcsy György megállapításai nagyrészt nem voltak igazak. Kifogásolta a többi közt, hogy a miniszter sikeresnek nevezte az egykulcsos adórendszert, holott erre Európában szinte egyáltalán nincs példa.
   
A kormány az ázsiai szociális ellátórendszerek célkitűzéseinek irányába halad - mondta a felszólaló, aki azt is hangsúlyozta: az csipszadó bevezetése által - a kormány állításaival ellentétben - egy fillérrel sem emelkedik az egészségügyre fordítható forrás, más forrásokat ugyanis épp akkora mértékben vesz el a kormány az egészségügyből, mint amennyit a termékdíjjal hozzátesz.
   
Frakciótársa, Józsa István azt kifogásolta, hogy a kormány az alacsony keresetűektől von el jövedelmet. Mint mondta, az előterjesztés, amely "456 milliárd forintos, brutális adóemelést" tartalmaz, rombolja a gazdaságot, hiszen a vállalkozások nem lesznek képesek növelni foglalkoztatottaik számát. A képviselő járulékcsökkentést sürgetett az emelés helyett, a munkahelyteremtés érdekében.

Veres János (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy a bruttó 210 ezer forint alatti jövedelmű adóalanyok nettó jövedelme biztosan csökken majd. A képviselő hozzátette, hogy a személyi jövedelemadó változtatásával illetve a járulékfizetési kötelezettség kiterjesztésével nehéz helyzetbe kerülnek azok a vállalkozások, amelyek nem képesek magas bért fizetni alkalmazottaiknak. Reális veszélynek nevezte, hogy emiatt sok vállalkozás megszűnhet.
  
A politikus közölte, hogy amikor a Fidesz tíz évvel korábban, kettő esztendő alatt, ötven százalékkal növelte a minimálbért, "akkor ágazatok szűntek meg Magyarországon".

A Fidesz illetékekről, egykulcsos adóról és a helyi adókról beszélt
   
A parlamentben az is elhangzott, hogy Fidesz felemeltetné a csőd és felszámolási eljárások illetékét. Vitányi István (Fidesz) arról beszélt, hogy a tervezet több ponton módosítja az illetékekről szóló törvényt, egyezményesíti a kedvezményes illeték megszerzésének feltételeit. Felhívta a figyelmet, hogy a gépjárművek után ezentúl nem a motor köbcentiben kifejezett űrtartalma, hanem a kilowattban meghatározott teljesítménye alapján kell fizetni. A javaslat meghatározza a csőd és felszámolási eljárásokban használtak illetékeket - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz ezeket felemeltetné, ahogy drágábbá tenné a válást is.

Tamás Barnabás (Fidesz) hangsúlyozta, hogy az adóváltozások fókuszában az államadósság csökkentése, az államháztartási hiány tartása, az egészségbiztosítási alap bevételeinek növelése, az egykulcsos adórendszer megszilárdítása, a gyermekvállalás ösztönzése, az adómorál növelése és a versenyképesség javítása kell, hogy álljon.
   
A képviselő az egykulcsos adórendszer előnyének nevezte, hogy aki többet dolgozik, az többet is keres. Hangsúlyozta, hogy ezért ki kell vezetni a szuperbruttót is, ami először a 202 ezer forint alatti jövedelmeknél lehetséges. Kiemelte az adóelőleg szabályok pontosítását is.

Székyné Sztrémi Melinda (Fidesz) a települési adókról beszélt. Az új költségvetés lehetővé teszi a települési adók megállapítását és több garanciális feltételt is fűztek a túladóztatás elkerülése érdekében - mondta Székyné Sztrémi Melinda. A képviselő szerint rögzítik, hogy a vállalkozókra kivetett települési adó nem lehet magasabb a vállalkozó iparűzési adójánál, az előző évi adóterhekhez képest pedig legfeljebb 20 százalékkal emelkedhet. Kitért az ingatlanok adóztatására is, mint mondta ez jelenti az önkormányzatok második legnagyobb bevételét. Úgy vélte, célszerűbb lenne, ha a telkek adóztatásánál nem kellene külön-külön megvizsgálni, hanem a hasznos alapterület után állapítanák meg a közterhet.

Horváth Zsolt (Fidesz) azt mondta, hogy az egészségügyet nem lehet csak járulékokból finanszírozni, ezért megpróbálják saját lábára állítani az ágazatot. Ennek részeként megtisztítják azt az oda nem illő költségektől, hogy végül járulékokkal és az egészségügy költségvetési során szerepelő fogyasztási típusú adóbevételekkel rendezni tudják a helyzetét.

Jobbik: téves a költségvetés adófilozófiája

Nyikos László (Jobbik) a társadalommal szembeni brutális lépésnek nevezte az áfa kulcs felemelését. A képviselő feltette azt a kérdést is, hogy a kormány miért nem használja a vagyoni típusú adókat. Megjegyezte, hogy az adóknak egyszerűeknek és áttekinthetőknek kell lenniük, de ez egy ilyen bonyolult rendszerben nem valósul meg. Döbbenetesnek tartotta, hogy Matolcsy György szerint az adónak nem célja az igazságosság.

A Jobbikos Kiss Sándor szerint téves a költségvetés adófilozófiája. Mint mondta, azt elfogadja, hogy 445 milliárd forintot kell "bekasszírozni", de szerinte annak mikéntjével van a baj. Mint mondta, nem használják ki a gazdaság ilyen fajta irányításának a lehetőségét, a koncepció fantáziátlan, olyan adókat vetnek ki, amiket a legkönnyebben lehet beszedni.

Frakciótársa, Volner János azt mondta: ha ezt a 445 milliárdot a termelő szférára fordítanák, akkor a feldolgozóiparban, a bányászatban és az építőiparban dolgozó 1,5 millió embernek 20 ezer forinttal növekedne a fizetése.

Cséfalvay Zoltán államtitkár a vitában elhangzottakra válaszolva idézte Adam Smith közgazdászt, aki szerint a jó adót könnyű beszedni, nem önkényes, előre kalkulálható, nem ösztönöz adóelkerülésre és arányos. Szerinte ezeknek a kritériumoknak a 16 százalékos, egykulcsos adórendszer megfelel.

A felszólalást követően az elnöklő Latorcai János elnapolta az általános vitát.