Magyar adórendszer: helyzetek és gyakorlatok

Megosztás Tetszik

Az immár ötödik éve hagyományosan ősszel Sopronban rendezték meg a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának konferenciáját. Az első nap mottója: „Adópolitika – az adózás aktuális helyzete és jövője” volt. Szakemberek, aktuális témák, lehetséges irányok.

Az első előadáson Domokos László az ÁSZ (Állami Számvevőszék) elnöke az adóügyek állami ellenőrzéséről beszélt. Rávilágított, hogy az adóhatóságok kintlévőség kezelése nem megfelelő. A helyi adók terén nagy a bizonytalanság. sok esetben nem megfelelő a jogi háttér, és a jogalkalmazás sem megfelelő. A helyi adókról EU szintre ugrottunk Siklós Márta okleveles adószakértő, az Adótanácsadók Egyesületének (Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete) alelnöke az adózási trendeket elemezte. Az adózási rendszerek átalakulása során a jövedelem típusú adók csökkenése mellet a forgalmi típusú adók növekedtek. Ez a folyamat a válság hatására megtorpant. Az adózás általános világából a szállítói számlák kezelésére tértünk. Erről Máté Krisztián, DoqSys Business Solutions értékesítési igazgatója beszélt. Bemutatta az Invoicehotel.hu nevű rendszerüket, amelyet a mostanában divatos cloud (felhő) elnevezésű informatikai kapacitásbérlés keretében valósítanak meg.

A délután folyamán egy kisebb Kaktusz névre keresztelt szekcióban Dr. Varga Józsefnek, a Corvinus Egyetem docensének vezetésével a budapesti, kaposvári és a soproni egyetemisták alternatív pénzügyi lehetőségekről értekeztek. Szó volt a zöld bankrendszerről (szegények bankja), az iszlám bankrendszerről, illetve a konferencia helyszínének Sopronnak a példáján keresztül a helyi pénzekről.
 
A központi szekcióban Bartók János, az Aviva Életbiztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója közölte: az elöregedés demográfiai tény az öngondoskodás elkerülhetetlen. Szerinte erre a célra mindenkinek havi 45 ezer forintot kéne fordítani. Pandurics Anett, Magyar Posta Biztosító és Életbiztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója bemutatta, hogy a „bankadó” a biztosítókat is terhelte. A különadó alapja a már lezárt és letétbe helyezett adatokon alapult, ami nem adott adótervezési mozgásteret. Regionálisan is kiemelkedő mértékű, rontja a szektor versenyképességét. Dr. Botos Katalin egyetemi tanár rögzítette tény a hatalmas államadósság. melynek a csökkentése elsőrendű szempont. Az állami gazdaságpolitika ideológiai kérdés, a társadalmi rendeltetése nem kerülhető meg. A járulékot nem lehet adójellegűnek tekinteni, hiszen abból valamikor nyugdíjat kellene fizetni.

A nap végén kerekasztal beszélgetést tartottak a nemzetközi adózási tendenciákról és a lehetséges magyar adóreformról. A beszélgetést Dr. Vágyi Ferenc Róbert vezette, és Prof. Dr. Deák Dániel IFA (Nemzetközi Adószakértők Egyesülete) elnöke, Dr. Herich György egyetemi docens a MOKLASZ (Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete) elnöke, Prof. Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár az MKT (Magyar Közgazdasági Társaság) elnöke, Lengyel Tibor az MKOE (Magyar Könyvelők Országos Egyesülete) elnöke, Dr. Lukács János egyetemi docens az MKVK (Magyar Könyvvizsgáló Kamara) elnöke, és Zara László a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke vettek részt.

 Egy kisebb szekcióban Adózási ismereteket oktatók kerekasztalát rendezték meg. A beszélgetést Ambrus Attiláné főtanácsadó vezette és Prof. Dr. Deák Dániel egyetemi tanár, Gál Veronika egyetemi tanársegéd, Dr. Karai Éva egyetemi docens, Dr. Laáb Ágnes egyetemi docens, Dr. Lakatos Mária adjunktus, Dr. Limpók Valéria, egyetemi adjunktus, Dr. Parádi-Dolgos Anett, egyetemi adjunktus, Szívós László, egyetemi tanársegéd vettek részt.

A második napon több szekcióban voltak előadások

Az első szekcióban a számvitel, a kontrolling és az adózás szakterületén aktualitásokról tartottak előadásokat. A számviteli információs rendszerek fontosságáról, szabályozásáról, felhasználásáról többen is szóltak.Ezen írás szerzője a számviteli információs rendszert elemezte, megmutatta, hogy milyen korlátai vannak. Javasolta, hogy az adózás információ igényét rugalmasabb számviteli rendszer keretében valósítsák meg. Dr. Kiss Árpád egyetemi adjunktus a számvitel szabályozásáról és beszámolókkal kapcsolatos egyéb igényekről szólt. Megállapította, hogy a szabályok egyszerűsítése jelentős információvesztéssel jár. Magyari Ákos, Heineken Hungária Zrt pénzügyi igazgatója, kontrolling módszereket mutatott be a versenytárselemzés alkalmazására. Hangsúlyozta a nyilvános letétbe helyezett beszámolók és kiegészítő mellékletek fontosságát, azok információ tartalma kiválóan felhasználható erre a célra.

Kolta Ádám okleveles adószakértő, a MOKLASZ alelnöke a jövőre bevezetendő büntető tényállásról, a költségvetési csalásról beszélt. Rámutatott a jelenleg hatályos és a hatályba lépő rendelkezések közötti különbségekre, kitért a könyvelők és könyvvizsgálók speciális felelősségére is.

Dr. Varga Árpád, a NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) elnökhelyettese tájékoztatta a résztvevőket a kiemelt ellenőrzési feladatokról, a várható irányokról. Jelezte folyamatban van egy szabályozás a cégeltüntetések megelőzésére. Szilágyi Miklósné, okleveles adószakértő a MOKLASZ titkára tájékoztatást adott az összes adónem vonatkozásában az ingatlanokkal kapcsolatos adózási szabályokról, kiemelve a változásokat, újdonságokat. Rabb Andrea, okleveles adószakértő a MOKLASZ nemzetközi alelnöke az általános forgalmi adóval kapcsolatosan a szolgáltatás teljesítési helyével kapcsolatos szabályokat foglalta össze a júliusban hatályba lépett EU végrehajtási rendelet alapján. eszerint vélhetően az EU más tagállamából tévesen felszámított forgalmi adóra is rászámítják az áfát. Juhász Márta, okleveles adószakértő a MOKLASZ alelnöke elemezte néhány, a közvetlen adókra vonatkozó nemzetközi ügylet adójogi megítélését az EU Bírósági döntései alapján.

A szekció zárásaként Dr. Herich György a MOKLASZ elnöke, az adódiplomáciáról beszélt. Bemutatta az adózási egyezmények hatását a költségvetésre. Példákat hozott fel, hogy az elvárhatótól hátrányosan különböző adódiplomácia színvonal mekkora kárt okozott nekünk. Példaként hozta fel, hogy külföldi építőcégek akár két évig is saját hazájuk számára fizetik az adót.
 
A második szekcióban konkrét adózással, illetékkel kapcsolatos kérdéseket jártak körül. Kovács Judit Rita, okleveles adószakértő elemezte a magyar munkavállalók adó és járulék helyzetét jogállását az EGT-ben.  A jövedelem adórendszer kettős adóztatási egyezményekkel szabályozott. A szociális rendszer (nyugdíj, egészségügy) tagállami hatáskörben van. Dr. Németh Mária, a NAV osztályvezetője részletes tájékoztatást adott a vállalkozások vagyonszerzési illetékkötelezettségéről. Hangsúlyozta, hogy a forgalmi érték része az áfa fordított adózás esetén is! Dr. Fellegi Miklós egyetemi docens a helyi adók aktuális problémáiról beszélt. Az adórendszerrel szemben támasztható követelményeket írta le.

A harmadik, nemzetközi szekcióban a Pozsonyi Egyetem oktatói angolul tartottak előadást. Ivona Ďurinová összehasonlította az adóharmonizáció és az adóverseny hatásait az EU-ban. Gizela Lénártová az EU adóharmonizációjáról beszélt. Katarína Vavrová elemezte az EU környezetvédelemmel kapcsolatos adóit és a kvóta kereskedelmet.

Kenyeres Sándor
regisztrált okleveles adószakértő