Matolcsy: havi 1,5 milliárdot is hozhat a fordított adózás a mezőgazdaságban

Megosztás Tetszik

A nemzetgazdasági miniszter szerint a mezőgazdaságban a gabonafélék, az olajos magvak, az élő baromfi és sertés, valamint a bontott baromfi és sertéshús az a kör, amelynél a fordított adózás bevezetése pozitív hatásokkal járhat. A bevezetése 1,2-1,5 milliárd forintos bevételt is hozhatna havonta a büdzsének.

Matolcsy György egy írásbeli képviselői kérdésre adott válaszban - amely szerdától érhető el az Országgyűlés honlapján - megerősítette, hogy  a fordított adózás megfelelő eszköz az áfacsalási módszerek visszaszorítására; likviditási előnyt jelent a vevőnek, emiatt azonban a bevezetés évében a költségvetés számára a befizetések eltolódnak és egyszeri pénzforgalmi áfabevétel-kiesés jelentkezik.
   
Ennek mértéke a zömében havi és negyedéves bevallási gyakoriságot figyelembe véve 1,5-2 havi, adott ügylettípusból származó áfabevételnek felelhet meg.
   
Az Agrárkutató Intézet (AKI) által végzett számítások alapján a fordított adózás bevezetésének évében a költségvetés számára potenciálisan jelentkező, egyszeri pénzforgalmi „bevétel eltolódás” akár a 20 milliárd forintot is elérheti. Az AKI becslései szerint a feketekereskedelem visszaszorulásának eredményeként a költségvetés folyamatos havonkénti bevétele átlagosan mintegy 1,2-1,5 milliárd forinttal is nőhet.
   
A költségvetési hatást azonban jelentősen befolyásolja, hogy milyen termékkörre kapja meg Magyarország a derogációs kérelmet - szögezi le a miniszter.
   
Fordított adózásról szólva kiemeli még, hogy ennek esetén az eladó az adókötelesen értékesített termék után nem számít fel, nem hárít át áfát a vevő felé, így nála fizetendő áfa nem merül fel, azt bevallásában elszámolnia nem kell. Az áfa megfizetésére a vevő lesz a kötelezett, amelynek összegét fizetendő áfaként és egyúttal - a vásárolt termék kapcsán adóköteles felhasználást feltételezve - levonható adóként is fel kell tüntetnie bevallásában.
   
Likviditási szempontból nézve: a vevőnek az áfával megegyező összeget nem kell ténylegesen kifizetnie az eladója felé, így az finanszírozási terhet még átmenetileg sem jelent számára - olvasható Matolcsy György levelében. Hozzáteszi: ez a likviditási előny azonban önmagában csak a fordított adózású ügyletek tekintetében érvényesül minden esetben. A fordított adózásnak lehet ugyanakkor likviditási hátránya is, például abban az esetben, ha az adóalany az értékesítésére fordított adózást alkalmaz, de a beszerzései egyenes adózásúak (értékesítési lánc első szereplője).
   
A fordított adózás mezőgazdaságban történő bevezetésével kapcsolatos esetleges hátrányokat kompenzálandó, kedvezményes hitelkonstrukciót a kormány dolgoz ki, tekintettel arra, hogy jelenleg már több kedvezményes hitelkonstrukció működik - közli a miniszter.
   
Matolcsy György a levélben arra is felhívja a figyelmet, hogy a fordított adózás alá eső termékek körének meghatározott mezőgazdasági termékekre történő kiterjesztése csak különös rendelkezésként, átmeneti időre történhet, és ahhoz az Európai Unió Tanácsának egyhangú felhatalmazása szükséges; ennek érdekében derogáció iránti kérelemmel kell fordulni az Európai Bizottsághoz.
   
A kérelem előkészítését az NGM koordinálja - írja a nemzetgazdasági miniszter. Kifejti: Magyarország 2011. augusztus 31-én tájékoztató levelet küldött a Bizottságnak, amelyben kifejezte szándékát, hogy az adócsalások elleni küzdelem érdekében meghatározott mezőgazdasági termékekre vonatkozóan bevezesse a fordított adózást, és informális találkozót kért a Bizottságtól annak érdekében, hogy a benyújtani kívánt kérelem minden, az elbíráláshoz szükséges információt tartalmazzon, és a lehető leghatékonyabbá tegye, lerövidítse az engedélyezési folyamatot.
   
Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 12-én, az Országvédelmi akcióterv meghirdetéskor jelentette be, hogy Magyarország fordított adózási rendszert vezet be a mezőgazdasági termékek körében, az erre vonatkozó tervet az előírt rend szerint eljuttatták az Európai Unióhoz és megkezdték a konzultációkat Brüsszellel.