Így is megmenekülhet a devizahiteles munkavállaló

Megosztás Tetszik

Ehhez törvényt sem kell módosítani. A munkáltatónak a hatályos személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény 72. § -a alapján van lehetősége adómentesen kamatmentes munkáltatói kölcsönt nyújtani a munkavállaló lakáscélú bankhitelének törlesztésére.

A kamatkedvezmény ugyan adóköteles, de a Szja törvény 72. §-a (4) bekezdésének f) pontja szerint nem kell a kamatkedvezmény miatt adót fizetni – többek között – az olyan lakáscélú munkáltatói kölcsön esetében, amelyet a munkáltató a munkavállalójának hitelintézet útján, annak igazolása alapján lakás építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez felvett bankhitel visszafizetésére, törlesztésére nyújt, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét, illetve a megvalósult lakáskorszerűsítés a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott korszerűsítésnek felel meg.

Vagyis, ha a munkavállaló fennálló lakáscélú bankhitele az előző feltételeknek megfelel, a munkáltató megteheti, hogy akár a teljes tartozás kiegyenlítésére elegendő összegű kamatmentes kölcsönt ad, amelynek törlesztése nyilvánvalóan nem függ kamat- és árfolyamváltozástól, ezért a munkavállaló számára elviselhetőbb, kiszámíthatóbb részletekben történhet. Ezt a szabályt a deviza-alapú lakáscélú hitelek kiváltására is alkalmazni lehet.

A kölcsön-nyújtáshoz persze a munkáltatónak rendelkeznie kell a szükséges szabad pénzeszközzel, és nyilvánvalóan fontos a kölcsönös bizalom is. Legalábbis az, hogy a munkáltatónak a nyújtott kölcsön visszafizetéséig nem áll szándékában a munkavállalótól megválni, a munkavállaló pedig szerződésben vállalja munkaviszonyának a kölcsön visszafizetéséig történő megtartását, esetleg hozzájárul a munkáltató lakásra vonatkozó jelzálogjogának bejegyzéséhez is, vagy tartozásának megfizetésére kezest állít. Megállapodhatnak például abban is, hogy a kölcsön kamatmentessége ellenében a munkavállaló bére mérsékeltebben emelkedik a tartozás időszakában, vagy abban is, hogy a kölcsönt mintegy jutalomként kapja.

Mindössze arra kell ügyelni, hogy a lakáscélú bankhitel törlesztésére szolgáló munkáltatói kölcsön hitelintézet útján történő folyósítása nem csak egyszerűen az összeg magánszemély folyószámlájára utalását jelenti, hanem olyan megoldást kell választani, amelynek alapján a hitelintézet igazolni tudja, hogy a folyósított összeget a munkavállaló valóban a törlesztésre fordította.

A lakáscélú felhasználás, lakáskorszerűsítés feltételeinek fennállását (pl. a méltányolható lakásigény feltételeinek való megfelelést) a hitelintézetnek nem kell vizsgálnia, hanem a munkáltató és a magánszemély felelős azért, hogy egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során mindezt bizonyítani tudják. Ez azt jelenti, hogy minden bizonylatot (szerződést, számlákat, a családi helyzetet igazoló iratokat) nekik kell őrizniük az elévülési idő végéig.

Ha például a munkavállaló lakásbővítésre felvett svájci frankhitel-tartozása az aktuális árfolyamon 4 millió forint, amelynek ekkor a havi törlesztése 82 000 forint, és a lakás nem haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét, a munkáltató a munkavállaló rendelkezésére bocsáthat 4 millió forint kölcsönt a banki frank-hitel teljes visszafizetésére. (Ha a kölcsönszerződésben rögzítik, hogy a banki kezelési költség is a munkáltatót terheli, emiatt sem keletkezik a munkavállalónak fizetési kötelezettsége). A munkáltatóval kötött szerződésben a munkavállaló vállalhatja például, hogy a munkabéréből történő, havi 60 ezer forint levonással a munkáltatói kölcsönt 67 hónap alatt fizeti vissza. A munkavállaló havi kötelezettsége azonnal csökken 22 ezer forinttal, de ez a különbség több is lehet a svájci frank árfolyamának további emelkedése esetén.

Következő cikkünkben arról írunk, hogy a munkáltató miként engedheti el adómentesen a devizahitel-törlesztésére nyújtott munkáltatói kölcsönt.

Surányi Imréné