Munka törvénykönyve: a szakszervezetek tovább tárgyalnának

Megosztás Tetszik

A szakszervezetekkel tartott csütörtöki konzultáció után a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) megvizsgálja, hogy az érdekképviseletek mely javaslatai építhetők be az új Munka törvénykönyve (Mt.) tervezetébe, de az biztosra vehető, hogy nem gyengül a munkavállalók személyhez fűződő jogainak védelme, és nem csökken az alapszabadság, valamint az életkor alapján járó pótszabadság mértéke - közölte az NGM.

Az NGM Kardkovács Kolos helyettes államtitkár vezetésével csütörtökön délelőtt tárgyalt az új Munka törvénykönyvéről a hat országos konföderáció - a LIGA Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, és az Értelmiségi Szakszervezetei Tömörülés - képviselőivel.
   
A gazdasági tárca az MTI-vel azt közölte: megvizsgálják, hogy a szakszervezetek mely javaslatai építhetők be a tervezetbe. Az NGM hangsúlyozta: a tervezetbe már bekerültek a szociális konzultáción született döntések. A törvénykönyv így a jövőben is védelmet biztosít a munkáltatói rendes felmondás lehetőségével szemben mind az 55 évesnél idősebb, védett korban lévő, mind a várandós, a szülési, illetve a gyermek gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók esetében.
   
A csütörtöki egyeztetésen az NGM leszögezte: a munkavállalók személyhez fűződő jogainak védelme nem gyengül, sőt erősödik. Az új Munka törvénykönyve nem csökkenti az alapszabadság és az életkor alapján járó pótszabadság mértékét sem, valamint lehetővé teszi, hogy a kollektív szerződés a jövőben is korlátozás nélkül állapíthasson meg életkorhoz kapcsolódó pótszabadságot a munkavállaló javára - olvasható a közleményben.
   
A törvénykönyv tervezete a nemzetközi és európai uniós irányelveknek megfelelő szakszervezeti jogokat kíván biztosítani - hangsúlyozza a minisztérium.
   
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke a megbeszélés után az MTI-nek hangsúlyozta: egységes volt a szakszervezetek igénye arra, hogy politikai vitát kell folytatni a Munka törvénykönyve módosításának szükségességéről, valamint arról, hogy ez milyen elvek mentén történjen. Elmondta: a tárgyaláson nem tudtak érdemi szakmai vitát folytatni a tervezett módosításokról, mert a tárca még nem dolgozta fel a tervezethez érkezett javaslatokat. A szakszervezetek kinyilvánították, hogy akár jövő héten is készek az érdemi vitára, most erre várják a minisztérium válaszát - mondta Pataky Péter. Hangsúlyozta: a szakszervezetek tripartit módon, a munkaadók bevonásával szeretnék folytatni az egyeztetéseket.
   
Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke elmondta: a szakmai, szakértői javaslatokat csak politikai egyeztetés után lehet részletesen megvitatni, mert addig nem világos, hogy milyen irányok mentén alakítják át a munka világát. A szakszervezetek háromoldalú egyeztetést szeretnének, a munkaadók bevonásával tárgyalnának tovább - fűzte hozzá ő is.
   
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke sikertelennek értékelte a délelőtti tárgyalást, amelyen azt szorgalmazta, hogy ki kell alakítani egy tárgyalási menetrendet.
   
Úgy vélekedett: háromoldalú, politikai egyeztetésre van szükség, a tervezet több hónapos szakmai egyeztetés után kerülhetne a kormány elé. Hangsúlyozta: meg kell vitatni, hogy egyáltalán szükség van-e egy teljesen új Munka törvénykönyvére, mivel az 1992 óta történt módosítások azt jelezték, hogy a jogszabály együtt élt a gazdaság és a munka világával, valamint az érdekegyeztetés rendszerével.
   
A tárgyalások során meg lehetne vizsgálni, hogy mi a mérlege a jelenleg hatályos törvénykönyv "működésének", és hogy az oldalak szerint hol van szükség módosításokra. Ezeket a javaslatokat - miután a kormány feldolgozta - szakmai szinten is megvitathatnák - fejtette ki Borsik János.
   
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke az MTI-nek elmondta: az egyeztetés ténye önmagában pozitív, de az érdekképviseletek szeretnék látni a törvénykönyv módosításának politikai indokait, ugyanis a tervezet álláspontjuk szerint nem szolgálja sem a foglalkoztatás bővülését, sem a gazdaság dinamizálását.
   
Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke szerint is számos olyan pont - például a munkáltató felé való hangsúlyeltolódás, valamint az egyéni és kollektív jogok sérülése - van a tervezetben, amely politikai döntést igényel, az érdemi, szakmai egyeztetés csak ezután kezdődhet. Egyben reményét fejezte ki, hogy folytatódnak a háromoldalúvá bővülő egyeztetések.
   
Az NGM korábban közölte, hogy a törvénykönyv tervezetéhez a konzultáció első szakaszában 150 érdemi javaslat érkezett, amelyeket feldolgoznak, de a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel külön is egyeztetnek. A munkaadói szervezeteket pénteken várják az NGM-be.
   
A konzultációsorozat után kezdődik meg a közigazgatási egyeztetés, míg a tervezetről várhatóan ősszel születik kormánydöntés, a törvényjavaslat pedig ezután kerül az Országgyűlés elé.
   
A csütörtöki egyeztetésen részt vettek azok a szakszervezetek is, amelyek korábban a LIGA felhívására hirdettek sztrájkot többek között a korkedvezményes és korengedményes nyugdíj megtartása miatt. Ezek a szakszervezetek július 4-én már egyeztettek a kormánnyal sztrájktárgyalás címén - mondta el az MTI-nek Gaskó István.
   
A Vasutasok Szakszervezete csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleményében sérelmesnek nevezte, hogy a szakmai egyeztetésre a kormány őket nem hívta tárgyalóasztalhoz csütörtökön, pedig már korábban  jelezték a miniszterelnöknek, hogy a megegyezés szándékával szeretnének tárgyalni a korengedményes és korkedvezményes nyugdíjról.
   
Borsik János azt mondta az MTI-nek: a tárgyaláson megállapodtak abban, hogy a Munka törvénykönyve és a nyugdíjak kérdését külön tárgyalásokon kell kezelni.