10 új adónem és a túlzottdeficit-eljárás - mit mond a GKI?

Megosztás Tetszik

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint Magyarország júniusban kikerül ugyan a túlzottdeficit-eljárás alól, de az ennek érdekében, az elmúlt években bevezetett tíz új adó akadályozza a gazdasági fejlődést - közölte a gazdaságkutató.

Meglátásuk szerint a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás megszüntetése nem biztosít mozgásteret egy feltételezett választási költekezéshez, mivel az eljárás ebben az esetben akár már a választások előtt újraindulhat. Ezért az idei deficit, ha magasabb is lesz az EU által most prognosztizált 2,7 százaléknál, feltehetőleg nem, vagy nem sokkal haladja meg a 3 százalékot - áll a GKI prognózisában.

A GKI változatlanul arra számít, hogy az idén a bruttó hazai termék (GDP) stagnálni fog. Az építőipar és a kiskereskedelem teljesítménye megegyezik a tavalyival, míg az ipari termelés 1 százalékkal bővül, a beruházások ellenben 2 százalékkal csökkennek.
   
A gazdaságkutató azzal számol, hogy az euró átlagos árfolyama az idén 295 forint lesz. Az államháztartás hiánya a tavalyi 607,5 milliárd forintról 850 milliárdra növekszik. A bruttó átlagkereset 2,2 százalékkal, míg a fogyasztói árindex 2,3 százalékkal emelkedik.
   
Az előrejelzés alapján az infláció és az alapkamat csökken, a költségvetés finanszírozási feltételei javulnak - de ez nagyrészt a nemzetközi pénzbőség következménye -, a magyar gazdaság iránti politikai és befektetői bizalmatlanság tovább erősödik.
   
Az idei első negyedéves gazdasági adatok közül kiemelik, hogy a GDP 0,9 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál, az ipari termelés volumene 3,1 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalomé 1,7 százalékkal maradt el a tavalyitól, a külkereskedelem pedig stagnált. Csak az építőipar növekedett, igaz kirívóan alacsony bázisról.
   
A beruházások 2013. I. negyedévében az előző negyedévhez képest csaknem 4 százalékkal tovább csökkentek, s több mint 8 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól.
   
A foglalkoztatás az öt főnél nagyobb cégeknél és a költségvetési szférában mintegy 1 százalékkal csökkent, a KSH lakossági felmérése szerint azonban 1 százalékkal emelkedett a valamiféle munkát végzők aránya. A különbséget a kutatók szerint többek között a külföldi és a szürke munkavállalás terjedése magyarázhatja. 
   
A béremelés mértéke tavalyhoz képest érezhetően lassul, s a látványosan csökkenő infláció - valamint a gazdasági visszaesés - következtében jóval elmarad a minimálbér 5,4 százalékos dinamikájától is - állapítja meg a GKI.