Különbözeti adózás áfaszabályai I. rész: viszonteladókra vonatkozó speciális szabályok

Megosztás Tetszik

Az áfatörvény az áfakötelezettség teljesítése szempontjából több speciális jogállást ismer el, amely alatt vagy amelynek választása esetén az általános esettől eltérő módon kell az áfakötelezettségnek eleget tenni. Az egyik ilyen speciális mód vagy jogállás maga a különbözeti adózás, azaz azon szabályok összessége, amely a viszonteladókra vonatkozik. Az alábbi cikkben a viszonteladókra vonatkozó speciális szabályokat ismertetjük.

A különbözeti adózás lényege abban rejlik, hogy ezen jogállásban lévő adóalanyok jellemzően olyan beszerzéseket hajtanak végre, amelyeket nem terhel általános forgalmi adó, de a többletértéket mégis valahogy áfa alá kell vonni. Ha ezen adóalanyok nem használhatnák ezt a speciális szabályt, akkor értékesítéskor a teljes összeg után kellene áfát felszámítani és megfizetni, amely esetben előtérbe kerül az, hogy egy-egy értéket többször adóztatna meg a törvény.

A általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) ezen személyeket, akik ezen szabályt alkalmazzák, viszonteladóknak nevezi, és ezen viszonteladók megvásárolják a használt cikkeket, és javítás, tisztítás, karbantartás után magasabb áron értékesítik. A keletkezett különbözetet árrésnek hívjuk, melyet az áfatörvényben úgy kell kezelni, mint amely érték már tartalmazza az áfa összegét. Nagyon fontos szabály az, hogy azon viszonteladók, akik ilyen jellegű tevékenységet végeznek, nem kérhetik ezen szabályok alkalmazását, őket eleve megilleti ezen szabályok használatának lehetősége, amellyel kötelező élni, és arról maximum lemondani tudnak. Ez esetben a lemondás két évig tart, utána az adóalanynak újra nyilatkoznia kell, hogy visszatérne a különbözeti adózás alá, ellenkező esetben a lemondás újabb két évvel hosszabbodik.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből részletesen megismerheti a viszonteladókra vonatkozó speciális adózási szabályokat!