Utólagos áfakorrekció kezelése – példákkal

Megosztás Tetszik

A vállalkozások napi működése során gyakran előfordulnak olyan esetek, amikor egy már rendelkezésre álló számla módosul, melynek következtében a számlában felszámított áfa utólag változik.

A fenti szituációt az áfatörvény több paragrafusban is szabályozza, köztük a 77., a 78., a 153/B és a 153/C szakaszaiban.

Az áfatörvény első körben meghatározza, hogy mikor merülhet fel olyan eset, amelynek keretében az áfa alapja változik. Ezeket tartalmazza a 77. §.

A törvény értelmében ilyen fordulhat elő termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, Közösségi ügylet vagy szerződésmódosulás miatt. Ezek az „általános” esetek, melyek mellé kapcsolódhatnak vagy önállóan is megvalósulhatnak speciális esetek is. Ilyen speciális eset,  amikor betétdíjas terméket váltanak vissza, utólag hagynak jóvá árengedményt, a vásárlásösztönzési célú értékesítés, a behajthatatlan követelés. Ez utóbbi kettő speciális áfa-területet képvisel, alkalmazásuk szigorú feltételekhez kötött (jelen cikk nem tartalmazza ezek részletes ismertetését).

A gyakorlatban ilyen utólagos adóalap-módosító tétel az áfa vonatkozásában például az, amikor egy lízingügylet a futamidő alatt megszűnik, függetlenül attól, hogy az alap lízing ügylet nyílt vagy zárt. Hasonló eredményre vezet, amikor az értékesítő skontót vagy mennyiségi kedvezményt ad a vevő számára. Szintén ilyen áfabeli tényállást teremt az, amikor év végén a közüzemi szolgáltatók a vevő felé, annak javára utólag pozitív különbözetet állapítanak meg.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja: az áfatörvény milyen tételeket nem ismer el ilyen utólagos módosító tényezőként!