hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Utazásszervezési szolgáltatás áfája

  • adozona.hu

Olvasónk utazásszervezés kapcsán érdeklődött a következőkről: „Az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös szabályok értelmében, ha az áfatörvény 206. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek együttesen teljesülnek, akkor az ügyletet árrésadózás szabályai szerint kell megadózni. Az egyik ilyen feltétel az, hogy utazásszervezési tartalma kell, hogy legyen a szolgáltatásnak, vagyis jellegadó tartalmában turisztikai szolgáltatásnak minősüljön. Ezzel kapcsolatban két kérdésem van. • A különös szabály alkalmazásánál ahhoz, hogy egy ügylet árrésadózás alá kerül-e vagy sem, mi a döntő szempont: az, hogy az utazási irodának van-e szervezői tevékenysége egy ügylet kapcsán (például biztosít-e több ajánlatot, amiből az utas választhat stb.), vagy az, hogy az utasnak jellegadó tartalma alapján egészben vagy meghatározó részben turisztikai szolgáltatást nyújt? • A turisztikai jelleg pontosan mit takar? A jogszabály erre nézve csak példálózó felsorolást ad (például szálláshely-szolgáltatás). A turisztikai szolgáltatás besorolásánál vizsgálni kell-e a megrendelő utas célját a megrendelt szolgáltatással kapcsolatban? Ha egy cég egy Budapesten megrendezett konferencia miatt vidéki kollégáinak szállást foglal az utazási irodánál, a megrendelő elsődleges célja üzleti cél és nem turisztikai cél. Az ügylet elbírálásánál kell-e vizsgálni a megrendelő elsődleges célját? Ha igen, mivel lehet ezt dokumentálni (mivel 2021. óta az utast már nem kell nyilatkoztatni)?” A kérdésekre dr. Kelemen László adószakértő, jogász válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A kérdések sorrendjében az alábbi választ adom:

A különös szabály alkalmazásánál ahhoz, hogy egy ügylet árrésadózás alá kerül-e vagy sem, mi a döntő szempont: az, hogy az utazási irodának van-e szervezői tevékenysége egy ügylet kapcsán (például biztosít-e több ajánlatot, amiből az utas választhat stb.), vagy az, hogy az utasnak jellegadó tartalma alapján egészben vagy meghatározó részben turisztikai szolgáltatást nyújt?

Az áfatörvény szerint akkor alkalmazandó a turisztikai különbözeti adózás, ha a utazásszervezési szolgáltatást nyújt az adóalany. Az utazásszervezési szolgáltatás fogalma az áfatörvény szerint pedig az alábbi: „adóalany által – saját nevében – utasnak nyújtott olyan, jellegadó tartalma alapján egészben vagy meghatározó részben turisztikai szolgáltatás, amelynek teljesítéséhez saját nevében, de az utas javára megrendelten, más adóalany vagy adóalanyok (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: más adóalany) által teljesített szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés (így különösen: személyszállítás, szálláshely-szolgáltatás, ellátás és idegenvezetés) szükséges”

Nem szükséges tehát az, hogy több ajánlatot biztosítson az utazásszervező.

A turisztikai jelleg pontosan mit takar? A turisztikai szolgáltatás besorolásánál vizsgálni kell-e a megrendelő utas célját a megrendelt szolgáltatással kapcsolatban?

A Pénzügyminisztérium által is megerősített álláspont szerint nem annak van jelentősége, hogy az utas milyen céllal veszi igénybe az adott szolgáltatást, hanem az, hogy maga a szolgáltatás jellegadó tartalma alapján „turisztikai szolgáltatás” legyen (azaz nem a cél, hanem a szolgáltatás jellege számít). A jogszabály valóban nem határozza meg a turisztikai jelleget, csak példálózó felsorolást tartalmaz, de az viszont egyértelmű a jogszabályból, hogy a példálózó felsorolás alatti szolgáltatások (személyszállítás, szálláshely-szolgáltatás, ellátás és idegenvezetés) egyértelműen turisztikai jellegű szolgáltatások.

Ha egy cég egy Budapesten megrendezett konferencia miatt vidéki kollégáinak szállást foglal az utazási irodánál, a megrendelő elsődleges célja üzleti cél és nem turisztikai cél. Az ügylet elbírálásánál kell-e vizsgálni a megrendelő elsődleges célját?

A kérdéses esetben az utazási iroda által nyújtott szálláshely-szolgáltatás a turisztikai különbözeti adózás alá esik.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink