Újabb áfa-ügyben bírálta felül a Kúria az adóhatóságot

Megosztás Tetszik

Jogosulatlannak minősítette az adóhatóság az adózó áfa-visszaigénylését, ezért elutasította az összeg kiutalását. Emellett a visszaigényelt összeg megfizetésére és adóbírságra kötelezte az adózót. Az ügyre a Kúria tett pontot.

Az elsőfokú adóhatóság a 2009. III. negyedévre 56 842 000 forint adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére, melyből 19 139 000 forintot jogosulatlan visszaigénylésnek minősített, míg 37 703 000 forintot folyószámlát nem érintő tételnek – idézi az előzményeket a Kúria közleménye. A jogosulatlan visszaigénylés kiutalását az adóhatóság elutasította. A következő időszakra átvihető követelés összegét a 37 703 000 forinttal csökkentette. A határozat I/2. pontjában kötelezte a felperest a 19 139 000 forint megfizetésére. A II. pont második és harmadik bekezdése a 19 390 000 forint megfizetésre adott teljesítési határidőt, és a fizetési késedelemre vonatkozó figyelem felhívást tartalmazta. A jogosulatlan visszaigénylés után adóbírságot szabott ki.

A felperes álláspontja szerint nem kötelezhető a részére ki nem fizetett jogosulatlan visszaigénylés megfizetésére.
Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes keresetét. Jogerős ítéletét az alperessel egyezően arra alapította, hogy, a jogosulatlan visszaigénylés az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) 129.§ (1) bekezdés b) pontja és 178. § 3/ pontja alapján  adókülönbözet, melynek megfizetésére kötelezni kellett a felperest.

A Kúria nem osztotta ezt az álláspontot

Az ellenőrzés során feltárt utólagos adó megállapítás szabályait az Art. 128–130.§-ai tartalmazzák. Az utólagosan feltárt adó mindig csak a bevalláshoz képest jelenhet meg: ahhoz képest minősül adókülönbözetnek, és előjele csak a bevalláshoz képest lehet pozitív (adózó javára mutatkozó), és negatív (adózó által megfizetendő). Az adókülönbözet megfizetésére való kötelezés során azonban nem hagyhatók figyelmen kívül az adott adónemre vonatkozó speciális előírások.

Amennyiben áfa adónemben az adózónak az adott adó-megállapítási időszakban az elszámolás eredményeként keletkezett különbözete negatív előjelű, azt döntése alapján a következő adó-megállapítási időszakra átviheti a fizetendő adóját csökkentő tételként (az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. (a továbbiakban: Áfa tv.) 132. § (2) bekezdés), vagy – ha annak feltételei fennállnak – visszaigényelheti az adóhatóságtól, az Áfa tv. 186. § (1) bekezdés szerint. Ezekben az esetekben az adózó eleget tesz magának a bevallási kötelezettségének (Art. 106. § (2) bekezdés), de annak alapján nem fizetési kötelezettséget, hanem visszaigénylési jogosultságot tüntet fel. A megalapozatlan, de az adóhatóság által ki nem utalt  visszaigénylés, azaz az adózó által igénybe nem vett költségvetési támogatás (Art. 178. § 3/ pont)  esetén, az adóhatóság a bevalláshoz képest nem állapít meg fizetendő adót, döntése adózó számára a jogosultság elvesztésével és ugyanilyen összegben a bevalláshoz képest többlet adókülönbözet megállapításával jár. Ugyanez történik a következő adó-megállapítási időszakra átvihetőként vallott, a fizetendő adót csökkentő tételek el nem fogadása esetén is. A jogosulatlan áfa-visszaigénylés tehát nem eredményez önálló tételként befizetendő adókülönbözetet; befizetési kötelezettség  csak akkor keletkezik, ha a bevallás egészéhez képest tár fel az adóhatóság fizetendő adót. Erre a felperes esetében nem került sor,  a jogosulatlan visszaigénylés összegének megfizetésére való kötelezés jogszerűtlen volt – szögezi le a Kúria közleménye.