Külföldi út költségeinek elszámolása, ügynöki szolgáltatás áfája

Megosztás Tetszik

Hogyan kell számláznia jutalékért közvetítő cégnek, miként tudja igazolni, hogy munkatársa tárgyalni volt egy egzotikus országban, nem pedig nyaralni? Olvasói kérdésre Sinka Júlia okleveles adószakértő válaszolt.

Részletesen így szólt olvasónk kérdése: „Magyar cég szerződést köt egy EU-s céggel, miszerint az EU-s cég termékeit népszerűsíti EU-n belül és kívül is. Felveszi a kapcsolatot a kiszemelt cégekkel, lefolytatja a tárgyalást, amennyiben sikerül szerződést kötni (az EU-s cég nevében, mivel a magyar cég csak közvetítői szerepet tölt be), jutalékot kap az EU-s cégtől, ezt a jutalékot számlázza ki. Első kérdés: az közösségi szolgáltatásnak minősül, és nettó módon történik a számlázás? Második kérdés: hogyan tudja a magyar cég hitelesen dokumentálni a kiutazások, szállás stb. költségeit? Hogyan bizonyítja, hogy például Dubaiban tárgyalt, és nem nyaralt?”

A közvetítői (kereskedelmi ügynöki) tevékenység önálló szolgáltatás, jogi kereteit a polgári törvénykönyv (Ptk.) 6:288–6:301. §-ai rögzítik, továbbá önálló TEÁOR-számmal és szakmakóddal (749002) rendelkezik. Jelen esetben tehát az ügylet közösségi szolgáltatás nyújtásaként kezelendő az áfa rendszerében – szögezte le Sinka Júlia.

Az áfafizetési kötelezettség nézőpontjából az ügylet teljesítési helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, jelen esetben ez a hely a kérdésben említett EU-s cég székhelye, a szolgáltatás igénybevételében érdekelt telephelye (az áfatörvény úgynevezett főszabálya, a 37. § szerint). Ennek megfelelően Önök az ügynöki jutalékot áfa felszámítása nélkül számlázzák a külföldi adóalany megbízónak.  

/A főszabálytól ügynöki szolgáltatás (más nevében és javára eljáró közvetítő szolgáltatása) esetében akkor kell eltérni az ügylet teljesítési helyének megállapításakor, ha a szolgáltatást nem adóalany részére nyújtják, ekkor a teljesítés helye az a hely, ahol a közvetített ügylet teljesítési helye van (38. §). Jelen esetben azonban nem erről van szó./

A külföldi utak valódiságát, a vállalkozás bevételszerző tevékenységének érdekében való felmerülését dokumentálni kell – ahogyan erre Ön is utalt kérdésében –, azonban a jogalkotó még példálózó jelleggel sem adott ennek módjára mintát, de az adott ügylet összes körülményének vizsgálatára viszont utal.

A hivatali, üzleti utazás fogalmát a személyi jövedelemadóról szóló (szja) törvény 3. § 10. pontjában találjuk, és ez irányadó mind az egyéni vállalkozókra, mind a társas vállalkozásokra. E fogalom lényegét röviden összefoglalva hivatali, üzleti célú utazásról akkor beszélhetünk, ha az a kifizető (a vállalkozás) tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében vált szükségessé. A jogalkotó kizárja a hivatali, üzleti utak köréből azokat, amelyekre vonatkozó dokumentumok és körülmények szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti.

Ebből kiindulva – és mindig az adott esetre szabva – azt kell a társaságnak igazolnia, hogy a szóban forgó utazás esetében csak, vagy túlnyomó részben szakmai programról van szó, a szabadidőprogramok aránya elenyésző, a kiküldött csak annyi ideig tartózkodott külföldön, amennyit az adott megbeszélés és a visszautazás, illetve annak megszervezése feltétlenül igényelt. Célszerű ezért a kiutazó munkatárssal a fentiek tükrében kellőképpen részletes szakmai beszámolót íratni, a megbeszélések eredményére, illetve esetleges eredménytelenségének tényleges vagy lehetséges okaira is kitérve. És – ezt már csak a teljesség kedvéért jegyzem meg, Önök ezzel bizonyára tisztában vannak –, kerülni kell az olyan céges költségelszámolásokat, ahol például, nem csak a tárgyalás céljára utazó kolléga szállodai költségei, hanem felesége és két gyermeke ellátásának kiadásai is szerepelnek a számlán, amelyet a cég adott esetben egészében elszámolt.