adozona.hu
Tulajdonszerzési jog átengedésének adókövetkezményei lízingnél
//test-adozona.hu/afa/Tulajdonszerzesi_jog_atengedesenek_adokovet_V9M6K4
Tulajdonszerzési jog átengedésének adókövetkezményei lízingnél
Tetszik
A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (4) bekezdése értelmében, ha a lízingbe vevő jogosult a lízingbe vett dolog tulajdonjogának vagy jognak a megszerzésére, e jogát a lízingbeadó hozzájárulása nélkül jogosult harmadik személyre átruházni. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § 89. pontja szintén a pénzügyi lízing ismérvei közt említi, hogy a lízingbe vevő jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen.
A lízingkonstrukció végén tehát – legyen szó akár nyílt, akár zárt végű lízingről – a felek közötti szerződés értelmében a lízingbe vevő jogosult harmadik személyre átruházni a tulajdonszerzési jogát, aminek eredményeképpen az utolsó lízing díj megfizetésével e harmadik személy minden további jogcselekmény nélkül megszerzi a lízing tárgyának (az esetek jelentős részében valamilyen ingatlannak a) tulajdonjogát (ez egyben azt is jelenti, hogy a lízingbe vevő nem szerez tulajdonjogot a lízing tárgyán).
Bár a lízingszerződések rendre tartalmazzák a fenti kitételt, annak tényleges alkalmazása előtt érdemes áttekintetni, hogy a tulajdonszerzési jog átengedésének milyen adókövetkezményei lesznek, különös tekintettel arra, hogy ritkán alkalmazott jogintézményről van szó, amelynek kapcsán kikristályosodott jogalkalmazási gyakorlatról még nem beszélhetünk.
Elsőként az általános forgalmi adónemet vesszük górcső alá, mely kapcsán az alábbi kérdések vetődhetnek fel:
• az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) rendelkezései szerint szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés történik-e a lízingbe vevő és a harmadik személy relációjában,
• a tulajdonszerzési jog átruházása kapcsán alkalmazhatóak-e a lízingtárgy (például lakóingatlan) értékesítésére vonatkozó szabályok (adómentesség, kedvezményes adókulcs)?
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen áfa- és illetékszabályokat kell alkalmazni!
A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (2)
Valóban ki kellene egészíteni a cikket!
Sajnos a legfontosabb kérdést nem tárgyalja a cikk, miszerint a kijelölt vevőnél keletkezik-e jövedelem arra tekintettel, hogy a (szokásos) piaci ár alatt vásárol meg egy gépjárművet/ingatlant.
A gyakorlat azt mutatja, hogy pl. szgk esetében a választható legnagyobb maradványérték is bőven a piaci ár alatt van. Tudomásom szerint ilyenkor a lízingbevevő és a kijelölt (magánszemély) harmadik fél között jogviszonyos jövedelem (pl. bér v. egyéb jövedelem) keletkezik (ha nem számlázza ki a szolgáltatást) a piaci ár és a fizetett maradványérték közötti részre.
Aztán újabb meglepetés mikor a kijelölt vevő értékesítési a korábbi lízingtárgyat és ha ki is számlázták neki a jog átruházását nem vonhatja le az eladási árból.