Termékértékesítés kontra szolgáltatás: fordított áfás vagy sem?

Megosztás Tetszik

Adóalanytól magánszemély rendel egy szennyvíztisztító berendezést, de a tényleges megrendelő nem ő lenne, hanem a kivitelező cég (engedélyköteles a lakásépítés). A kivitelezőnek milyen áfával kell számlázni a berendezést? Illetve mi lenne a helyzet abban az esetben, ha a gyártó építené be a berendezést, és szerződésben rögzítenék, hogy a telepítést anyaggal együtt végzi a cég? – kérdezte olvasónk. Dr. Bartha László adójogi szakjogász szakértőnk válaszolt.

Egyértelmű válasz csak a tranzakció lényeges körülményei, így a szerződés részleteinek ismeretében adható – szögezte le válasza elején szakértőnk.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény ) 142. paragrafus (1) bekezdésének b) pontja alapján az adó megfizetésére a szolgáltatás igénybevevője köteles a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása építésihatóságiengedély-köteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának.

Tehát a fordított adózás alkalmazásának feltételei a következők:

1.) Az ügylet szolgáltatásnyújtásnak minősül. Ezt a kérdést különösen abban az esetben szükséges tisztázni – ahogy a kérdésben vázolt esetben is –, ha az ügylet mind termékértékesítési, mind szolgáltatásnyújtási elemeket tartalmaz. Ha az ügylet komplex ügyletnek minősül, úgy a teljes ügyletre azonos adókezelést kell alkalmazni, azaz egységesen fordított adózás vagy egyenes adózás alkalmazandó mind a szolgáltatásnyújtási, mind a termékbeszerzési elemekre is. Ennek megítéléséhez vizsgálni kell az ügylet jellegadó tartalmát. E tekintetben a szerződés célja és megvalósítása a döntő. Szolgáltatásnyújtásnak minősítette például a bíróság a legyártott nyílászárók konkrét helyen és épületben történő beszerelését. Elmondható, hogy minél kevésbé rutinszerű, minél inkább komplex az adott termék beépítése, annál inkább felmerül, hogy az ügyletben a szolgáltatási elemek dominálnak.

A kérdésben leírt első esetben, a termék beszerelés nélküli értékesítésekor ez a feltétel nem teljesül, így nem merül fel a fordított adózás alkalmazásának kérdése.  A második esetben ezen feltétel vizsgálata indokolt.

2.) A szolgáltatás építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkának minősül. Egyéb szerelési munka például a technológiai szerelés is. Szerelésnek minősülnek azok a szolgáltatások, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a felépíteni kívánt ingatlan rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen.

3.) A szolgáltatás ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányul. Ha az alvállalkozó – mint a kérdésben bemutatott esetben is – csak az építkezéssel összefüggő részmunkát végez, akkor vizsgálandó, hogy részt vett-e az ingatlan létrehozatalában, átalakításában, felújításában.

Ha az ingatlan olyan részével összefüggésben kerül sor a munkára, ami az ingatlannal alkotórészi kapcsolatban van, tartósan egyesített, akkor az adott munka fordított áfás. Az alkotórészi kapcsolat esetén az épületbe állandó jelleggel beépített bármely olyan alkotóelemről van szó, amely nem távolítható el az épület, építmény lerombolása vagy megváltoztatása nélkül, vagy a beépített alkotóelem az épület, építmény szerves részét alkotja, és amely nélkül az épület vagy építmény nincs befejezve. Ennek az alkotórészi kapcsolatnak a vizsgálata tehát kiemelt fontosságú a szolgáltatás megítélésekor, így a kérdésben leírt szennyvíztisztító esetében is.

4.) Az ingatlan létrehozatalához, bővítése, átalakításához építési hatósági engedélyre vagy építési hatósági tudomásulvételi eljárásra van szükség. Fontos megjegyezni, hogy az adóhatósági álláspont szerint csak a használatbavételi engedélyezésig felmerült munkák esetében alkalmazhatók a fordított adózást előíró törvényi rendelkezések.

5.) Az áfatörvény 142. paragrafusának (3) bekezdése alapján a fordított adózás abban az esetben alkalmazandó, ha mindkét fél belföldi adóalany, és egyik félnek sincs olyan jogállása, mely alapján ne lenne megkövetelhető tőle az adó megfizetése.