Teljesítési dátum a számlán

Megosztás Tetszik

Fuvarozó szállítja uniós tagországból belföldi vevő részére. Hogyan kell számlázni, mi a teljesítés dátuma? Olvasói kérdésre Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: A társaság megvásárol B társaságtól 01.31-én (szállítólevél dátuma, A és B társaság kapcsoltak), árut, amelyet B társaság értékesít belföldön, vevője 02.01-jén veszi át az árut (átvett szállítólevél alapján). Az árut A társaság megrendelése alapján F fuvarozó cég fuvarozza belföldre, DE tagországból közvetlenül A társaság vevője B társaság részére, aki tovább fuvaroztatja ugyanazzal az F fuvarozó céggel az árut az ő vevőjéhez, aki 02.01-jén veszi át az árut. Milyen teljesítési dátummal kell B társaságnak kiállítania a számlát vevője részére? Helyes-e az a gyakorlat – fenti példánál maradva –, amely szerint 01.31-ei teljesítési dátummal történik B részéről a vevője részére a számla kiállítása?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A kérdésből azt feltételezzük, hogy az ügylet során egy A (DE) és B (HU) cég közötti és egy B (HU) és vevő (HU) cég közötti értékesítésről van szó. A kérdés pedig a B (HU) és vevő (HU) cégek közötti belföldi értékesítés teljesítési dátumára vonatkozik.

Először is fontos tisztázni, hogy a leírt ügylet nem minősül láncügyletnek, mivel a terméket először leszállítják B (HU) cégnek, aki tovább fuvaroztatja azt, tehát a termék nem közvetlenül a végső vevő részére kerül leszállításra. A két egymást követő értékesítés (mint két különálló ügylet) egy közösségi termékbeszerzés és egy belföldi termékértékesítés lesz.

A kérdés megválaszolása kapcsán szükséges megvizsgálni az adófizetési kötelezettség keletkezésére vonatkozó szabályokat.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 55. § (1) bekezdése alapján az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (teljesítés).

Egy ügylet tényállásszerű megvalósulása alatt azt kell érteni, hogy az adott ügyletre vonatkozó összes tényállási elem (ideértve az áfatörvény és az egyéb jogszabályok által előírt, illetve a felek által meghatározott követelményeket) megvalósult.

Az áfatörvény 55. § (1) bekezdéshez fűződő joghatás beáll abban az esetben is, ha teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik. A joghatás a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként szereplő személyre, szervezetre áll be, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy

a) a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy
b) teljesítés történt ugyan, de azt más teljesítette,
és ezzel egyidejűleg a kibocsátott számla érvénytelenítéséről is haladéktalanul gondoskodik, illetőleg – nevében, de más által kiállított számla esetében – az a) vagy b) pontban meghatározottak fennállásáról haladéktalanul értesíti a számlán a termék beszerzőjeként, szolgáltatás igénybevevőjeként szereplő személyt, szervezetet.

A termékértékesítés tényállásszerűen akkor valósul meg, amikor a birtokba vehető dolog átengedése megtörténik úgy, hogy ezzel együtt az átvevő tulajdonosként való rendelkezésre lesz jogosult.

Az áfatörvény 9. § (1) bekezdése szerint „termék értékesítése”: birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet.

Termékértékesítés esetén tehát a fentieknek megfelelően a tényállásszerű megvalósulás, azaz a teljesítés időpontja a termék birtokba adásának a napja lesz.

A kérdésből arra következtetek, hogy a B (HU)–vevő (HU) közötti értékesítés során valamilyen érkező (D-s) fuvarparitásról van szó, mivel az eladó (B) szervezi a fuvart. Ebben az esetben a termék feletti eladó általi rendelkezési jog és kockázatviselés a rendeltetési helyen szűnik meg, tehát a vevő általi átvétel lesz az áru birtokba adásának napja, így 02.01. lesz az értékesítés teljesítési időpontja is. Ezzel a teljesítési dátummal kell hogy történjen B cég részéről a számla kiállítása.

A teljesítés időpontjának számlán való feltüntetésével kapcsolatban az áfatörvény 169. § g) pontja az irányadó, mely szerint a teljesítés időpontja csak akkor tekinthető a számla kötelező adattartalmának, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől.

A fizetendő adót az áfatörvény 56. § alapján főszabályként a teljesítéskor kell megállapítani. A számla kibocsátásáról az adóalany legkésőbb a teljesítésig, de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni az áfatörvény 163. § (1) bekezdés a) pontja alapján.