Mit mond az áfatörvény? Szokásos piaci ár és a szponzorálás

Megosztás Tetszik

A most zajló futball világbajnokság és egy olvasói kérdés késztetett arra, hogy rávilágítsak a szponzorálás áfa összefüggéseire. Az esetleges félreértések elkerülése érdekében előre rögzítem, hogy mit értek a szponzoráció fogalmán, továbbá melyek azok az ismérvei, amelyek áfa szempontból fontosak.

"Magyarországi lovas díjugrató verseny (belföldi áfakörös kft.) szervezéséhez egy svájci cég szponzorként jelentkezett. Marketing-tevékenység fejében pénzt ad a rendezvény lebonyolításához. A rendezvényt szervező belföldi kft. marketing szolgáltatás megnevezéssel számlát bocsát ki a svájci cégnek. Mi a helyes áfamegítélése?"– kérdezte olvasónk.

Értelmezésemben a szponzorálás abban a köztes mezőben húzódik meg, amelynek egyik végén a klasszikus értelemben vett visszterhes ügyletek, másik végén pedig az ajándékozási ügyletek helyezkednek el. Más megfogalmazásban: a szponzor által juttatott vagyoni előny, ami akár pénzbeni, akár természetbeni, akár e kettő valamilyen kombinációja, részben a szponzorált által viszontszolgáltatással ellentételezett, részben nem.

A fenti értelmezés szerint tehát a szponzor által juttatott vagyoni előny egy része az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) alkalmazásában egyszersmind ellenértéknek minősül, minek fejében a szponzorált adóztatandó ügyletet teljesít. Ez jellemzően, de persze nem kizárólag, reklám- és egyéb marketingszolgáltatás nyújtásában testesül meg, és ha az adóztatandóság egyéb törvényes kellékei is teljesülnek (értve ez alatt elsősorban a személyi és területi előfeltételeket), akkor tényleges adókonzekvenciája van az ügyletnek.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből kiderül, miért az áfatörvény szokásos piaci árra vonatkozó rendelkezésében keresendő a válasz a kérdésre.