hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szükséges adatok, dokumentumok, igazolások közösségi értékesítésnél

  • adozona.hu

Közösségi ügyleteknél melyek azok a dokumentumok, amelyeket egy új vevő (vállalkozás) esetében az első értékesítéskor, s melyek, amelyeket minden alkalommal szükséges a számla mellé csatolni? A sokakat érintő olvasói kérdésre Juhász Tibor okleveles szakértő válaszolt.

A Közösségen belüli értékesítés szabályait az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) tartalmazza.

Főszabály szerint [89. § (1)] „Mentes az adó alól – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek”.

Tehát, ha a vevő rendelkezik közösségi adószámmal és a termék igazoltan elhagyta Magyarország területét, abban az esetben Közösségen belüli értékesítésről beszélünk és a termék áfamentesen kiszámlázható. Ha a vevő úgynevezett áfaalany, akkor már a fenti állítás igaz, azaz ilyenkor nem választhat a szabályok értelmében, kötelező a közösségi adóelszámolás, feltéve, hogy a teljesítési hely szabálya ezt rendeli.

Az adózónak az adó megállapítására egyértelműen alkalmas adónyilvántartással kell rendelkeznie. Ez egyébként végig kíséri az hozzáadott érték adót. Erről az áfatörvény XI. fejezete rendelkezik. A törvény csak egy keretet ad a cégeknek, részletes szabályokat nem sorol fel a bizonylatok és nyilvántartásokkal kapcsolatban.

Ennél részletesebb rendelkezés sem az áfatörvényben, sem a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben nem található a nyilvántartásokkal kapcsolatban. A számviteli politikának nem része a bizonylatkezelési szabályzat. A vállalkozásnak a saját bizonylati rendjét és bizonylati fegyelmét a számviteli törvény 165. §-a szerint kell meghatároznia és betartania.

Természetesen vannak olyan sarokpontok a bizonylati rendben, amelyeket általánosságban is meg lehet fogalmazni.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből mindent megtudhat a közösségi értékesítésnél hitel érdemlő igazolásnak tekinthető dokumentumokról!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 January
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink