Személygépkocsi-bérbeadás, -lízing: bírságok átterhelése adózási szempontból

dr. Juhász Péter jogász, adószakértő, HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

2021.06.08., 06:15 Frissítve: 2021.06.07., 19:22

Tetszik

A személygépjárművek bérbeadásával, lízingjével foglalkozó társaságok a partnerek rendelkezésére bocsátott (bérbe adott, lízingbe adott) és általuk használt gépjárművek kapcsán felmerült parkolással, gyorshajtással, jogosulatlan autópálya-használattal kapcsolatos büntetéseket (a továbbiakban: bírságokat) jellemzően továbbhárítják a partnerekre. Ezzel kapcsolatban gyakran merül fel kérdésként a bérbeadó társaságok, illetve partnereik oldalán, hogy adózási szempontból hogyan kezeljék ezen átterheléseket.

Az általános forgalmi adó tekintetében főszabályként elmondható, hogy önmagukban a fentiekben körülírt bírságok kapcsán nem állapítható meg a bírságot kiszabó szervezet által nyújtott ellenszolgáltatás, így – mivel általános forgalmi adót adóalany által ellenérték fejében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után kell fizetni – ezen összegek nem tartoznak az általános forgalmi adó tárgyi hatálya alá.

Jelen témakör esetében ugyanakkor kiemelésre érdemes, hogy a fentiek szerinti, bírság kiszabását lehetővé tevő közigazgatási, közhatalmi jogviszony alanya a gépjármű tulajdonosa, így ahhoz, hogy ezen bírságok megfizetését a partnereitől követelhesse, a felek közötti polgári jogviszonyt kell úgy alakítani, hogy az erre lehetőséget adjon. Ezt a felek meg is teszik, amennyiben a bérleti (lízing) szerződés tartalmazza azt a szerződéses kikötést, hogy ezeket a bírságokat a bérbe (lízingbe) vevőnek kell megfizetni. Ezáltal azonban a bírság összege elveszíti közhatalmi jellegét és a felek közötti polgári jogviszony részeként megvalósuló költségáthárítássá válik.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, miből következik, hogy a bérleti díj részeként kiszámlázott bírságokra jutó áfa levonására a személygépjármű bérbeadását/bérbevételét terhelő általános forgalmi adó levonhatóságára vonatkozó szabályok szerint jogosultak a bérbevevők, valamint, hogy a fent említett bírságok növelik-e a bérbeadó cég társaságiadó-alapját!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.