adozona.hu
Számlázás Angliába, kiszállítás az EU-ba
//test-adozona.hu/afa/Szamlazas_Angilaba_6S9I6O
Számlázás Angliába, kiszállítás az EU-ba
Hogyan kell kiállítani a számlát, ha angol cég termékét Németországba adja el egy magyar vállalkozás? – kérdezte az Adózóna olvasója. Gombás Otilia szakértő válaszolt.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
Mivel az Egyesült Királyság január 1-től harmadik országnak minősül, a leírt ügylet adószempontú megítélése változott az eddigiekhez képest, és a továbbiakban nem alkalmazható a háromszögforgalom-egyszerűsítés. A kérdésben szereplő esetben tehát egy láncügyletről van szó, így az arra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A láncügyletek esetében mindig az egyes értékesítések teljesítés helye szerinti ország áfaszabályait kell figyelembe venni. A teljesítési hely az adófizetési kötelezettség keletkezésének a helyét mutatja meg.
Egy láncügyletben csak egy értékesítés lehet adómentes. Mindig az az értékesítés adómentes, amelyik a fuvarozással járó ügylet, azaz, amelyik értékesítésben a fuvarozás megrendelője szerepel.
Mivel a kérdésből nem derül ki, hogy melyik fél szervezi a fuvart, ezért mindegyik esetre külön-külön kitérek.
Amennyiben a magyar cég eladóként szervezi a fuvart, az első (HU-GB) értékesítés lesz adómentes, amely az indulási helyen, azaz Magyarországon teljesül, a következő (GB-EU) értékesítés pedig a rendeltetési helyen teljesülő adóköteles értékesítés lesz. Ebben az esetben a magyar cég egy adómentes közösségi termékértékesítésről szóló számlát fog kiállítani az angol cég felé, melyen szerepel az uniós szállítási cím. Az angol cégnek a teljesítési hely szerinti közösségi adószámmal kell rendelkeznie, és ezt a HU-GB számlán is szerepeltetnie kell.
Ezt követően a rendeltetési tagállamban hatályos szabályok szerint egy belföldi termékértékesítésről szóló számlát kell kiállítania az EU-s cég felé.
Ha az angol cég közbenső szereplőként szervezi a fuvart, a törvényi vélelem alapján úgy kell tekinteni, mint aki vevőként fuvaroz. Ilyenkor ugyanaz a helyzet, mint az első esetben, azaz a HU-GB értékesítés lesz a fuvarozással járó adómentes értékesítés, az azt követő GB-EU értékesítés pedig adóköteles lesz.
A magyar cég tehát egy adómentes közösségi termékértékesítésről szóló számlát fog kiállítani az angol cég felé, az angol cég pedig a teljesítési hely szerinti adószámáról a rendeltetési tagállamban hatályos szabályok szerint egy belföldi termékértékesítésről szóló számlát fog kiállítani az EU-s cég felé.
Ha az angol cég eladóként szervezi a fuvart, akkor változik az ügylet megítélése, de ehhez az említett törvényi vélelmet meg kell dönteni. A törvényi vélelem akkor dönthető meg, ha a közbenső szereplő (tehát az angol fél) közölte az eladójával az indulási tagállambeli (magyar) adószámát.
Ebben az esetben a HU-GB értékesítés adóköteles belföldi termékértékesítés lesz, tehát a magyar cég ennek megfelelően köteles kiállítani az áfatartalommal bíró számlát, és az ezt követő GB-EU értékesítés lesz a fuvarozással járó adómentes közösségi értékesítés. Ugyanez az eset áll fenn, amennyiben az EU-s vevő szervezi a fuvart.
Mivel az említett a termékek nem hagyják el az unió területét, hanem másik közösségi tagállamba kerülnek, ezeket a kiszállításokat nem kell kiviteli vámeljárás alá vonni.
A Magyarországról induló közösségi adómentes termékértékesítés szabályait az áfatörvény 89. §-a tartalmazza. Az adómentesség lényeges feltétele, hogy a vevő adószámmal rendelkezzen a közösség más tagállamában és ezt közölje az értékesítővel, valamint, hogy a teljesítésre kötelezett adóalany az összesítőnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget tegyen.
A közösségi adómentes termékértékesítés további feltétele, hogy a termék a szóban forgó ékértékesítés közvetlen következményeként kerüljön ki másik tagállamba, valamint, hogy az eladó rendelkezzen a termék másik tagállamba történő elszállítását igazoló dokumentumokkal, okmányokkal, igazolásokkal, amelyhez az áfa irányelv közvetlenül hatályos 282/2011/EU irányelve, illetve a NAV vonatkozó tájékoztatói adnak iránymutatást.
Hozzászólások (0)