Számla, nyugta, bejelentés: tisztázzuk az előírásokat!

Megosztás Tetszik

Milyen bejelentési kötelezettségei vannak az adózónak, ha készpénzfizetés esetén gépi nyugta helyett számlát állított ki? Olvasói kérdésre dr. Kelemen László adószakértő jogász válaszolt.

Olvasónk a következőkben részletezte kérdését: Egy ügyfelünk pénztárgép használatára kötelezett adóalany. Fakereskedéssel foglalkozik, van a telepen pénztárgépe. Az a gyakorlat, hogy készpénzfizetés esetén általában számlát állít ki, de a pénztárgépbe is beüt. Előfordulnak viszont olyan készpénz számlák, melyeket elfelejtette a pénztárgépbe beütni, de azok is ugyanolyan készpénz számlák, mint amelyeket beütött. Ezeket a számlákat véleményem szerint be kell jelenteni PTGSZLAH nyomtatványon következő hó 15-éig. Most vettük át a könyvelését. Eddig a könyvelő nem jelentette, mert azt mondja, hogy nem kell. Azt tudtam kiolvasni eddig különböző forrásokból, hogy akkor nem kell bejelenteni ilyen adóalanynak az általa kiállított számlákat, amikor áfatörvény szerinti kötelezettség miatt állította ki, nem gépi nyugta helyett. Mik ezek az esetek? Az áfatörvény 165. § (1) bekezdés a) pontja szerint nincs számlakiállítási kötelezettség, mert nem áfás a tevékenység. A 165. § (1) bekezdés b) pont: nem kell számlát kiállítani, ha készpénzben fizet a vevő (adóalany, és nem adóalany egyaránt, de akkor gépi nyugta kiállítási kötelezettség van (166. § (1) bekezdés). És nem igazán tudom értelmezni a 165. § (2) és (3) pontját, hogy a gyakorlatban milyen esetekről van szó, amikor ki kell állítani számlát, de ha jól értem, ezek lesznek azok a számlák, amelyeket nem kell bejelenteni? Ezek csak átutalásos számlák, vagy létezik olyan, hogy készpénzes számlákat nem kell bejelenteni?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Először azt szeretném kiemelni, hogy alapvetően hibás az a gyakorlat, amely szerint pénztárgépből kibocsátott nyugta és számla is kiállításra kerül egy ügyletről. Vagy számlát, vagy (ha a feltételek fennállnak) nyugtát kell kibocsátani: ha nyugtakibocsátást követően az ügyfél mégis számlát kér, akkor a nyugtát sztornózni kell.

Abban az esetben kell a PTGSZLAH nyomtatványon kötelező adatot szolgáltatni, ha nyugta helyett bocsát ki számlát az adóalany (áfatörvény 166. § (2) bekezdés).

Az ön által értelmezett 165. § a számlakibocsátási kötelezettség mentesüléséről rendelkezik (nem a nyugtakibocsátási kötelezettség alóli mentesülésről), így nem pontosan látom az összefüggést, az online-kassza és a PTGSZLAH közötti kérdés, valamint a 165. § közötti kérdése esetén. A 165. § (2) és (3) bekezdése egyes speciális esetekre mondja ki, hogy mégsem alkalmazható a számlakibocsátási kötelezettség alóli mentesülés.  Összefoglalva: nem alkalmazható a számlakibocsátási kötelezettség alóli mentesülés az alábbi esetekben:

(1)   új közlekedési eszközök másik tagállamba történő értékesítése,

(2)   építési telek, illetve két évnél nem régebbi ingatlan értékesítése (ha arra sorozat jelleggel kerül sor),

(3)   adómentes Közösségen belüli értékesítés esetére,

(4)   azon értékesítésekre, melyek a távolsági értékesítés szabályai szerint történtek, valamint

(5)   készpénzes vásárlás esetén, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása

- egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik;

      - vagy arra az alábbi feltételek alapján kerül sor:

                                               =   nem a fentiek alá tartozó személy, szervezet részére történik,

                                               =    és az ellenérték adót is tartalmazó összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.