Szabadulna a pénztárgéptől? Így teheti meg

Megosztás Tetszik

Ha egy társaság úgy dönt, hogy minden értékesítésről számlát állít ki, megszabadulhat-e a pénztárgéptől? Ha igen, ez milyen kötelezettségekkel jár? Olvasónk kérdéseire Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszol.

OLvasónk részletesen ismerteti helyzetét: társaságunk 2016. IX. 30-tól nyugtaadási kötelezettségének kizárólag pénztárgéppel tehet eleget (gépjármű-javítási, gépjárműalkatrész-kiskereskedelem). Hogyan tudunk mégis mentesülni a pénztárgép alkalmazása alól? Társaságunk úgy döntött, hogy minden értékesítésről számlát állít ki (ezt bejelentette a NAV-nak a megfelelő nyomtatványon). Nemcsak az üzletekben folyik készpénzes értékesítés, hanem a kiszállított áru ellenértékének egy része is készpénzben folyik be. Ezek elsősorban interneten beérkezett rendelések, amelyeket részben alvállalkozók, részben saját autók visznek ki a vásárlókhoz, akik lehetnek akár magánszemélyek, akár vállalkozások (kereskedők) is. A saját autóval kiszállított áruk ellenértékét a sofőrök az egyik telephelyen működő pénztárba fizetik ki. Az alvállalkozók által kiszállított áruk ellenértéke az előzőhöz hasonlóan pénztárba érkezik vagy átutalással. Jól gondoljuk-e, hogy mivel ezek mind számlával kísért értékesítések, ezért emiatt nem kell pénztárgép (hiszen amiről számlát adunk, arról nem szabad nyugtát kibocsátani)? Úgy gondoljuk, hogy ha nem használunk pénztárgépet, akkor a boltokban történő készpénzes értékesítésekről kell adatot szolgáltatni. De mi a helyzet az előbb részletezett telephelyre befolyt tételekkel? Illetve az alvállalkozó által beszedett készpénzes számlák ellenértékével, ami bankon keresztül érkezik? Illetve kell-e adatot szolgáltatni a bankkártyás tételekről?

Szakértőnk így válaszol: A pénztárgépes nyugtaadás alól akkor lehet intézményesen mentesülni, ha valaki az általános forgalmi adóról szóló törvény (áfatörvény) 166. § (2) bekezdése alapján ez irányú kérés ellenére is mindig, azaz az összes, egyébként nyugtaadásra köteles ügyletéről számlát bocsát ki ügyfelének. Ennek azonban a pénztárgéphasználat kötelezettsége esetén az a következménye, hogy előzetes bejelentéssel és a nyugtát pótló számla adatairól rendszerességgel elektronikus adatszolgáltatást kell benyújtani az adóhatóság felé [ezzel lehet kiváltani a nyugtaadást, és a pénztárgéphasználatot – az 50/2013. (XI. 15.) NGM-rendelet a 9/C. §-a szerint]. A számlaadásnál figyelembe kell lenni a fogyasztóvédelmi szabályokra és fogyasztók tájékoztatására is.

Ugyanakkor az adatszolgáltatási kötelezettség – 50/2013. (XI. 15.) NGM-rendelet szerint – csak olyan ügyletek számlái után áll fenn, amelyeknél az adóalanyt az áfatörvény 166. § (1) bekezdése szerint nyugtaadási kötelezettség terhelte (azaz csak olyan számláknál kell adatot szolgáltatni, amelyeket az adóalany pénztárgéppel előállítandó nyugta helyett bocsát ki). Ez azt jelenti, hogy a pénztárgéphasználat-köteles tevékenységekről kibocsátott számlákról olyan esetekben nem kell adatot szolgáltatni, amikor a számla kibocsátása (igazolhatóan) nem nyugtaadás helyett történt. Például – teljes körűség nélkül – ilyenek a következők:

–   az olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynél a vevő adóalany vagy nem adóalany jogi személy;

–   a vevő személyétől függetlenül az olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynek az adót is tartalmazó ellenértéke eléri vagy meghaladja a 900 ezer forintot;

–     számla kibocsátását a vevő kimondottan kéri (áfatörvény 159. §. (2) bb. bekezdés).

Ha alvállalkozó viszi ki a terméket, akkor eleve nem teljesül az a kitétel, hogy a beszerző a teljesítésig készpénzzel vagy helyettesítővel maradéktalanul megtéríti az ellenértéket, mivel az adózó már teljesített, feltehetően átadta a terméket, de az adóalanynak történő megtérítés még nem történt meg. Ráadásul a terméket értékesítő adózó nem a vevő magánszemélytől kapja meg készpénzben az ellenértéket, hanem egy alvállalkozó utalja, azaz ilyenkor eleve nem áll fenn a nyugtaadási kötelem, s így az adatszolgáltatás sem.

Ugyancsak nem vonatkozik a pénztárgépes nyugtaadási kötelezettség a csomagküldő kereskedelemre (kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,), tehát, ha ennek keretében kiszállítják az alkatrészt, akkor erről sem kell külön adatot szolgáltatni.