Őstermelő áfázna, hogyan léphet át az áfakörbe?

Megosztás Tetszik

Őstermelő nagyértékű beszerzésével összefüggő áfalevonás miatt év közben átlépne az áfakörbe. Van-e erre lehetősége? Olvasói kérdésre dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.

A kérdés részleten így szólt: Őstermelő alanyi mentes és kompenzációs feláras adózást választott, amikor az adószámot kiváltotta. Szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik (búza, kukorica), a terményt nagy kereskedőcégek vásárolják fel, amelyek felvásárlási jegyet állítanak ki. Ez az őstermelő egy nagyértékű kombájn szeretne vásárolni, s szeretne belépni az áfakörbe, hogy az áfát levonásba tudja helyezni. Tudomásom szerint ezt a választását decemberben be kellett volna jelenteni az adóhivatal felé, s akkor januártól már áfás lenne. De ilyen nyilatkozatot nem tett. Kérdésem, hogy van-e valami mód, hogy most, év közben belépjen az áfakörbe? Terményértékesítéskor dönthet-e úgy, hogy saját maga állít ki számlát – alanyi mentesen – a felvásárlók felé, s akkor a 8 milliós határt elérve „automatikusan” belépne az áfakörbe?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Tisztelt Kérdező!
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 191. §-a alapján:

"191. § (1) Az alanyi adómentesség megszűnik, ha

a) az adóalany az alanyi adómentességet a tárgy naptári évet követő naptári évre nem kívánja alkalmazni;
b) az adóalany jogutódlással szűnik meg, de a jogutódra a 188. § (1) bekezdésében említett feltételek nem teljesülnek, vagy az előzőekben említett feltételek teljesülnek ugyan, de a jogutód az alanyi adómentességet nem kívánja választani;
c) a tárgy naptári évben a tényadatok alapján a 188. § (1) bekezdésének b) pontjában említett feltétel nem teljesül."

Tehát az alanyi adómentesség év közben csak a b) (jogutódlással történő megszűnés) vagy c) pontja (8 milliós értékhatár átlépése) esetében szűnik meg.

Továbbá, az áfatörvény XIV. fejezet szabályai alkalmazásának, így a felvásárlási jegy kiállításának feltételei a következők:

1. a) Az áfatörvény. 7. mellékletben felsorolt termékek termelését és feldolgozását az adóalany saját vállalkozásában végzi; vagy
b) az áfatörvény 7. számú mellékletben felsorolt szolgáltatások nyújtásához az adóalany saját vállalkozásának tárgyi eszközeit, egyéb termelési eszközeit és tényezőit használja, egyéb módon hasznosítja, amelyek rendeltetésük szerint szokásosan a mellékletben felsorolt termékek termelésének, feldolgozásának megvalósítását szolgálják; 

2. az adóalany különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak minősül,

3. A vevő, szolgáltatást igénybe vevő:  
a) belföldön nyilvántartásba vett adóalany, aki (amely) egyúttal nem mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany; vagy
b) a Közösség valamely más tagállamában vagy harmadik államban nyilvántartásba vett adóalany, aki (amely) egyúttal nem minősül ezen állam joga szerint olyan adóalanynak, akinek (amelynek) jogállása tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. címének 2. fejezetében foglaltaknak.
c) más Közösségi tagállambeli nem adóalany jogi személy, ha e beszerzése után adót kell fizetnie. 

4. a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás belföldön teljesül. 

Az adóalany akkor minősül az áfatörvény alapján különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak, és vonatkoznak rá a kompenzációs felárra vonatkozó szabályok, ha: 

• gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, 
• mikro-vállalkozásnak minősül,
• önálló vállalkozásnak minősül,
• egészben, vagy meghatározó részben mezőgazdasági tevékenységet folytat,
• nem élt a különleges jogállása megváltoztatásának a jogával.

Az adóalany akkor minősül mikro-vállalkozásnak, ha az éves nettó árbevétele legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg és foglalkoztatottjai átlagos statisztikai állományi létszáma 10 főnél kevesebb. Ahhoz, hogy az adóalany mikro-vállalkozásnak minősülése megszűnjön, két egymást követő évben kell meghaladnia a 2 millió eurós bevételi értékhatárt, vagy a 10 fős átlagos statisztikai állományi létszámot. A mikro-vállalkozásnak minősülést a különleges jogállás fenntarthatósága szempontjából július elsején kell vizsgálni (az előző két év adatai alapján). Egyéb esetekben ez a feltétel a mezőgazdasági tevékenység megkezdése, illetve a kompenzációs rendszerre való visszatérés időpontjában vizsgálandó. Amennyiben a különleges jogállású adóalany a tárgyév július elsején nem minősül mikro-vállalkozásnak, az nem befolyásolja az adóalany tárgyévi különleges jogállását, a tárgyévet követő két naptári évben azonban nem alkalmazhatja a kompenzációs rendszert.

Az adóalany főszabály szerint akkor nem minősül önálló vállalkozásnak, ha egy másik vállalkozásban meglévő tulajdoni részesedése eléri vagy meghaladja a 25 százalékot. Az önálló vállalkozásnak minősülést a különleges jogállás fenntarthatósága szempontjából július elsején kell vizsgálni. Egyéb esetekben ez a feltétel a mezőgazdasági tevékenység megkezdése, illetve a kompenzációs rendszerre való visszatérés időpontjában vizsgálandó. Amennyiben a különleges jogállású adóalany a tárgyév július elsején nem minősül önálló vállalkozásnak, az az adóalany tárgyévi különleges jogállását nem érinti, a következő két naptári évben azonban nem alkalmazhatja a kompenzációs rendszert.

Meghatározó részben mezőgazdasági tevékenységet folytatónak az olyan – a 7. mellékletben felsorolt termékek értékesítését, szolgálatások nyújtását végző – adóalany minősül:

– akinek a mezőgazdasági tevékenységen kívüli tevékenységéből származó – adót is tartalmazó – éves bevétele (időarányosan) nem haladja meg a 8 millió forintot, illetve az olyan adóalany, 
– akinek a mezőgazdasági tevékenységen kívüli tevékenységéből származó – adót is tartalmazó – éves bevétele (időarányosan) meghaladja ugyan a 8 millió forintot, azonban a mezőgazdasági tevékenységből származó – kompenzációs felárat is tartalmazó – éves bevétele (időarányosan) több mint az egyéb tevékenységéből származó – adót is tartalmazó – (időarányos) éves bevétele.

A mezőgazdasági tevékenységet kezdő adóalanynak e feltétel vizsgálatakor az észszerűen várható bevételekkel kell számolnia, egyéb esetekben a tárgyévet megelőző év tényadatait kell figyelembe vennie. Az olyan adóalany, aki a tárgyév évközi adatai alapján nem felel meg e feltételnek, nem köteles évközben megváltoztatni a különleges jogállását, amennyiben azonban a tárgyév végén összesített tárgyévi adatok alapján sem tekinthető meghatározó részben mezőgazdasági tevékenységet folytatónak, akkor a következő naptári évben nem alkalmazhatja a kompenzációs rendszert.

A fenti feltételek fennállása esetén az adóalanynak a kompenzációs felárat szükséges alkalmaznia, így tekintettel arra, hogy az áfatörvény 188. § (3) g) pontja alapján a mezőgazdasági tevékenység körébe tartozó termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást nem kell figyelembe venni az értékhatár vizsgálatakor, így az értékhatár átlépése csak az e körbe nem tartozó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében merülhet fel.

Megjegyzendő továbbá, hogy a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany az ezen tevékenysége  folytatásának időszakában keletkezett, e tevékenységéhez kapcsolódó  előzetesen felszámított adóra adólevonási jogot nem alapíthat.