hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Összeolvadna papa és mama családi gazdasága – és áfázniuk kell?

  • adozona.hu

A feleség családi gazdaságába olvadna be a férj családi gazdasága. Biztos, hogy jó lesz ez így? Mit tegyenek a tárgyi eszközökkel? Kell-e áfázniuk is? Ha igen, levonható-e? Mire kell még figyelni az egyesülés során? Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó sorra veszi az ajánlott lépéseket.

A férjnek is van egy családi gazdasága és a feleségnek is. A tevékenységi körük ugyanaz, kertészet. A vállalkozási forma különböző: a férj őstermelőként vezeti a gazdaságát; a feleség egyéni vállalkozóként. Mindkét családi gazdaság folyamatos fejlesztéseket hajtott végre, emiatt értékkel bíró tárgyi eszközeik vannak. Az adminisztráció egyszerűsítése miatt a két gazdaság szeretne egyesülni valahogy. A terv az, hogy a feleség családi gazdaságába beolvad a férj családi gazdasága. Mindkét vezető megtartaná az adószámát, s továbbra is folytatnának értékesítést a nevük alatt (az értékesítést a férj végzi a nagybani piacon). Kérdéseim a következők.

– A férjnek a tárgyi eszközöket el kell adnia a feleség részére, vagy működhetnek tovább a jelenlegi rendszer szerint?

– Bármilyen áfafizetési kötelezettség keletkezik-e, ha nem kell eladnia?

– Mire kell figyelni az összeolvadás során? Van-e valamilyen buktató?

A családi gazdaság a gazdálkodó család tagjai közötti szerződéssel jön létre – hívja fel a figyelmet szakértőnk. A szerződésben a családtagoknak rendelkezniük kell – többek között – a tulajdonukban és a használatukban lévő, a tevékenységhez szükséges vagyontárgyaknak a családi gazdálkodó részére történő átadásáról, legalább öt évre.

Amennyiben a feleség által vezetett családi gazdaságba belép a férj (e változást a NÉBIH nyilvántartásában keresztül kell vezetni, és egyben a szóban forgó szerződés is módosul), és ezzel egyidejűleg – a korábban más családi gazdaság tagjaként használt – tárgyi eszközeit átadja az „új” gazdaságnak. Ez azonban nem jelenti a tulajdonjog tényleges átadását, pusztán a használati jog időleges átadásáról van szó. Egyebekben a férj az őstermelői tevékenységét nem szünteti be.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény rendelkezéseit érdemes fellapozni. E szerint: ha nem kerül sor a szóban forgó tárgyi eszközök tényleges, ellenérték fejében történő értékesítésére (9.§) – azaz arra, hogy a feleség (mint vállalkozó, mint őstermelő) azokat megvásárolja –, ami áfafizetési kötelezettséggel járna a férj számára, akkor az eszköznek a gazdasági tevékenységből való, térítés nélküli kivonása alapozhatná meg az áfafizetési kötelezettséget.
Az áfatörvény akkor adóztatja az úgynevezett ingyenes ügyleteket (11.§), ha az alábbi kritériumok valamelyike megvalósul:
– a termék tulajdonjogát, tehát a terméket véglegesen adják át,

vagy
– ugyan nem adják át más tulajdonába, de elkezdik azt saját vagy

az alkalmazottak magánszükségletére, vagy egyéb vállalkozásidegen célokra használni,   
de mindkét esetben további feltétel, hogy a szóban forgó termékkel összefüggésben felmerült levonható áfa.

Fenti kritériumok közül – legfeljebb – a harmadik (a levonható áfa) teljesül, de ennek a további feltételek hiányában nincs jelentősége.
Így áfakötelezettség nem merül fel.

(Abban az esetben, ha a gazdálkodó család tagjai olyan tárgyi eszközöket visznek be a családi gazdaságba, amelyek korábban az őstermelői/egyéni vállalkozói tevékenységben az értékcsökkenési leírás alapját képezték, akkor az ilyen tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása a családi gazdaságban is folytatható.)

A férj családi gazdaságon kívüli, önálló gazdasági tevékenysége bevételeit és költségeit könyvvitelileg is el kell különíteni a családi gazdasághoz kapcsolódó tételektől. Az áfatörvény szempontjából ő egyetlen adóalanynak minősül, függetlenül attól, hogy több forrásból, több tevékenységből (családi gazdaság és az azon kívüli tevékenység) ered az adóztatható bevétele. Ennek a közös adózási mód választása szempontjából is van jelentősége. 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink