Ilyen feltételekkel vállalható át a számlakibocsátási kötelezettség

Megosztás Tetszik

Milyen feltételekkel vállalható át a számlakibocsátási kötelezettség? Önszámlázással, más helyetti számlázással kapcsolatos szabályokról szóló, háromrészes cikksorozatunk első része ezt a kérdést járja körbe. A következő két rész elemzi, hogy melyik ország számlázási szabályai alkalmazandók a számla kiállítására a határon átnyúló ügyletek önszámlázása esetén, illetve hogyan teljesíthető az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség a határon átnyúló ügyletek önszámlázása esetén.

Bevezető

A meghatalmazottként történő számlakiállítás tapasztalataink szerint számos problémát vet fel. Az adózók körében gyakran nem egyértelmű, hogy milyen esetekben beszélünk meghatalmazottként történő számlakiállításról, mikor szükséges a számlakiállítási kötelezettség átvállalására vonatkozóan megállapodást kötni, illetve milyen egyéb jogszabályi kötelezettségek vonatkoznak a más adóalany nevében történő számlakiállításra.

Tovább bonyolítja a helyzetet, ha nemzetközi ügyletekhez kapcsolódóan kerül sor a számlakiállítási kötelezettség átvállalására, mivel sok esetben már annak megállapítása is nehézségekbe ütközik, hogy melyik ország számlázási szabályai alkalmazandók a számla kiállítására. Amennyiben az ügyletre a magyar számlázási szabályok alkalmazandók, további gyakorlati problémákat vet fel, hogy az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettséget miként teljesítheti a számla kiállítására eredetileg kötelezett adóalany, különösen azon esetekben, amikor a számla kiállítására kötelezett fél külföldi adóalany és a magyar jogszabályi rendelkezések alkalmazása éppen az önszámlázás miatt merül fel.

Az online számlázóprogramok és a digitális könyvelési megoldások terjedésével a könyvelők hozzáféréssel rendelkeznek a számlák adataihoz, azokat letölthetik, importálhatják a könyvelőprogramba. Az online könyvelés terjedése során gyakran összemosódnak a vállalkozást és a könyvelőt terhelő kötelezettségek. Az online számlázóprogram különböző jogosultságokat biztosít a felhasználóknak, így a megbízott könyvelőiroda vagy akár a kapcsolt vállalkozás, leányvállalat munkavállalója jogosultságot szerezhet a számlák kiállítására, ezen jogosultságok biztosítása azonban az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) rendelkezéseinek nem feltétlenül felel meg. Amennyiben a számlát az adóalanytól eltérő személy állítja ki, vizsgálandó, hogy a számlakibocsátási kötelezettség átvállalására vonatkozó jogszabályi feltételek maradéktalanul teljesülnek-e.

További kérdéseket vet fel, ha a számlát az adóalany külföldi partnere állítja ki. Ilyen eset fordulhat elő például vevői önszámlázás esetén vagy esetleg (pl. indiai) számlázóközpontokban történő számlakibocsátás esetén. Ilyen eset merülhet fel akkor is, ha a külföldi partnerünk az általunk kiállított számla adóalapját egy általa kiállított számlával kívánja utólag módosítani, pl. a német vevő az általunk teljesített ügylethez kapcsolódóan „Gutschrift”- et állít ki. (Bár a köznyelv szerint a Gutschrift szó jóváírást jelent, a német áfatörvény és a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (héa-irányelv) meghatározása szerint a Gutschrift a vevő, illetve szolgáltatás igénybevevője által kiállított számla [önszámlázással kiállított számla]).

A fenti esetben először azt kell megállapítanunk, hogy melyik ország szabályai alkalmazandók a számlakiállítási kötelezettségre. Amennyiben a magyar számlakiállítási kötelezettség alkalmazandó, vizsgálni kell, hogy a külföldi partner által kiállított számla, valamint a számlakibocsátási kötelezettség átvállalásáról szóló megállapodás maradéktalanul megfelel-e a magyar jogszabályi rendelkezéseknek, továbbá, hogy keletkezik-e online számlaadat- szolgáltatási kötelezettség az ügylethez kapcsolódóan, és azt a külföldi partner számlázóprogramja képes-e teljesíteni.

Cikksorozatunkban az alábbi kérdésekkel foglalkozunk:

I. Milyen feltételekkel vállalható át a számlakibocsátási kötelezettség?
II. Melyik ország számlázási szabályai alkalmazandók a számla kiállítására a határon átnyúló ügyletek önszámlázása esetén?
III. Hogyan teljesíthető az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség a határon átnyúló ügyletek önszámlázása esetén?

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja milyen feltételekkel vállalható át a számlakibocsátási kötelezettség, milyen jogszabályi kötelezettségeknek kell ehhez megfelelni a feleknek!