adozona.hu
Nyereményjáték okosan – 2. rész. Adók és illetékek
//test-adozona.hu/afa/Nyeremenyjatek_okosan__2_resz_Adok_es_illet_SODMD6
Nyereményjáték okosan – 2. rész. Adók és illetékek
A nyereményjátékok mindegyike – különösen ezekben az eladások szempontjából is nehéz időkben – pozitív hatással lehet a cégek üzleti tevékenységére. Azonban ahhoz, hogy váratlan és jelentős költségek se merüljenek fel, nem árt tisztában lenni adózásuk főbb szabályaival. Cikksorozatunk második részében ezeket vizsgáljuk meg.
Személyi jövedelemadó
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 76. §-a foglalkozik a nyereményből származó jövedelem adózásával, mely szerint:
„(1) A nyeremény esetében – ha az nem tartozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá – a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben (a továbbiakban: Szjtv.) meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, a fogadásból, valamint az Szjtv. 29/Q §-a szerinti külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény (a továbbiakban együtt: adóköteles nyeremény) címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.
(3) Ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték, a kifizetőt terhelő adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa.
(4) Nem számít jövedelemnek a jogszerűen szervezett, az Szjtv. 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból ……. származó nyeremény.
(5) A (3) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni a nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny nem pénzben kapott díjára, ha az egyébként nem minősül az (1) bekezdésben említett nyereménynek.”
A fentiek alapján az engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, így tombolajátékből származó nyeremény nem minősül jövedelemnek, így nem szja- és járulékköteles.
Cikkünk első részét itt olvashatja el! |
Az egyéb sorsolásos játékok, az ajándéksorsolás vagy nyilvánosan meghirdetett verseny, vetélkedő esetben a nyeremény egészét jövedelemnek kell tekinteni, így azzal szemben nincs lehetőség költségelszámolásra. Ennek megfelelően a nem pénzbeli nyeremény teljes piaci értékének 1,18-szorosa mint adóalap után keletkezik a kifizetőnek 15 százalékos személyi jövedelemadó kötelezettsége.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogyan kell értelmezni a szociális hozzájárulási adóval, a társasági adóval és az illetékkel kapcsolatos kötelezettségeket egyebek között ajándéksorsolás, üzletpolitikai célból adott ajándék, illetve árengedmény esetén!
Hozzászólások (0)