Nyaralók és lakások céges költségen? Buktatók és megoldások

Megosztás Tetszik

Lassan már nemzeti sporttá válik a magáningatlan-beruházások cégvagyonból történő megvalósítása. Bár a megoldás kecsegtetőnek tűnik, az rengeteg kockázatot hordoz magában, miután az ilyen konstrukciók az adóellenőrök figyelmét is felkeltették. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójában hívja fel a figyelmet a veszélyekre és a lehetséges adóoptimalizálási megoldásokra.

Nyaralót és családi házat vásárolni vagy építeni különösen költséges dolog a megemelkedett alapanyagárak és munkaerőköltségek mellett. Ilyenkor mindenki ott próbál fogni a kiadásain, ahol tud. Azoknak a magáncégeknek, amelyek jelentős vagyont halmoztak fel, kézenfekvő megoldásnak tűnhet ezeket a beruházásokat a cég nevében megvalósítani. Ezáltal ugyanis az áfa is levonható lehet, ráadásul a vagyont sem kell a cégből szja-kötelesen kivonni.

Miért nem jó magáningatlant tartani a cégben?

A céges ingatlanberuházások egyik motivációja az, hogy ezáltal a beruházások 27 százalékos áfatartalma levonható vagy visszaigényelhető lehet – mondja Bereznai Henrik ügyvéd. Ez azonban csak akkor igaz, ha a cég az ingatlant a beruházást követően áfaköteles tevékenysége érdekében működteti tovább. Ha legalább a részbeni céges használat nem állapítható meg egyértelműen, úgy megdől az áfa levonásának alapfeltétele, és az áfa levonása jogszerűtlenné válik.

Hasonló a helyzet a társasági adó esetében is. Ha ugyanis a cég az általa fejlesztett ingatlant úgy hasznosítja, hogy abban a cégtulajdonos lakik, akkor a beruházási költség nem a vállalkozás nyereségtermelő tevékenységét szolgálja, és ezért a beruházással kapcsolatos költségek nem vonhatók le a társasági adóból.

Csapdát jelent az szja is. Ha ugyanis a cég tulajdonát képező lakás részben vagy egészben magáncélokat szolgál, úgy a lakás biztosítása természetbeni juttatásnak is minősül. Ez pedig az szja mellett szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséggel is jár.

A NAV résen áll

A fenti kockázatok ellenére nagyon sok cégvezető lakik vagy nyaral cégtulajdonban lévő lakásban. Ez a tendencia az adóhatóságnak is szemet szúrt,  az utóbbi időben gombamód megszaporodtak a NAV ellenőrzései ezen a téren. Az adóellenőröknek már az is szemet szúrhat, hogy a cég által befogadott számlákon a cég tevékenységéhez nem kapcsolódó tételek szerepelnek, és elkezdhetik tüzetesen is megvizsgálni azt, hogy ezek a beszerzések mihez is kapcsolódtak. Adott esetben ráadásul a NAV helyszíni ellenőrzés keretében is megvizsgálhatja, hogy magánhasználatban van-e az ingatlan.

Jogsértés esetén a NAV megállapítja az említett adókötelezettségeket, azokra 50 százalékos – kirúgó esetben akár 200 százalékos – adóbírságot és késedelmi pótlékot szabhat ki. Ha pedig az adókijátszás szándéka gyanítható, akkor akár büntetőeljárás megindítására is sor kerülhet, ami még annak sem kellemes, akinek nincs vaj a fején.

Hogyan lehet jobban csinálni?

Több jogi módszerrel elérhető az, hogy az ingatlan a társaság és a magánszemély nevén is legyen egyszerre. A jelenlegi járványügyi helyzetben könnyen indokolható, és számos módon bizonyítható, hogy valaki a magánlakását egyszersmind irodaként is használja. Ezért a lakás tulajdonának megosztása magántulajdon és cégtulajdon között egyszerre tudja reprezentálni a valós használatot, miközben adóelőnyökkel is járhat. De adóelőnnyel járhat az a megoldás is, ha a cég marad a tulajdonos, de a magánszemély javára az ingatlanon haszonélvezetet alapít.

Továbbra is adómegtakarítási lehetőséget biztosíthat, ha a beruházást megvalósító vállalkozás 27 százalékos áfát tud levonni, miközben – egyes feltételek fennállása esetén – a magánszemély 5 százalékos áfakulccsal tudja a lakást a társaságtól megvenni. Bár az ilyen konstrukció adóhatékonyságát rontja, hogy többletilleték-fizetési kötelezettséggel jár, azonban ha a csok igénybevétele mellett történik a vásárlás, akkor az ingatlan szerzése illetékmentes lesz. (Arról nem is beszélve, hogy ekkor az 5 százalékos áfa is visszaigényelhető.)

Bár az adóproblémákat véglegesen nem oldja meg, de átmeneti adóelőnyt jelenthet az, ha a társaság az általa megvalósított beruházásban szerzett lakást a magánszemélynek bérbe adja: a társaság azonnal levont áfájával szemben a magánszemélynél csak részletekben kell ilyenkor az áfát megfizetni. Ráadásul az áfa teljes visszaigénylésére akkor is lehetősége van a társaságnak, ha csak a lakás 90 százalékát adja bérbe.