Beszerzés áfájának levonhatósága: magyar ügyben döntött az EUB

dr. Bartha László adójogi szakjogász

2020.09.29., 06:15 Frissítve: 2020.09.29., 07:20

Tetszik

A beszerzések általános forgalmi adójának levonhatósága gyakran képezi adómegállapítások tárgyát. Az Európai Unió Bírósága újabb olyan ügyben döntött, amikor az adóhatóság vitatta az áfa levonhatóságát.

A vita tárgyává tett ügyben szereplő magyar társaság cukor és édesség nagykereskedelmével foglalkozik, és e tevékenységéhez gépeket szerzett be egy másik magyar társaságtól, amely szintén egy másik társaságtól vásárolta azokat. Az adóhatóság a beszerzéshez kapcsolódó általános forgalmi adó levonhatóságát az alábbi érvek alapján vitatta:

› e termékek előállítása és értékesítése a szükséges tárgyi és személyi feltételek hiánya okán nem történhetett e számlák kibocsátója által, és az említett termékeket valójában egy ismeretlen személytől szerezték be,

› nem tartották tiszteletben a nemzeti számviteli szabályokat,

› az említett beszerzéseket eredményező értékesítési lánc gazdaságilag nem volt indokolt,

› az értékesítési lánc részét képező egyes korábbi ügyletek szabálytalanok voltak.

A NAV megállapítását a kapcsolódó vizsgálatok során tett megállapításokra, valamint az értékesítési láncban részt vevő cégek ügyvezetőinek nyilatkozataira alapozta.

Az Európai Unió Bírósága (Bíróság) ítéletében összegezte a korábbi ügyekben kialakított gyakorlatot, és az ügy fenti egyedi jellegzetességeivel kapcsolatban is olyan megállapításokat tett, melyek más, hasonló ügyekben relevánsak lehetnek az adózók számára.

A Bíróság ítélete szerint a levonhatóság feltétele mind az anyagi, mind az alaki követelmények vagy feltételek tiszteletben tartása, így

› az érintett félnek adóalanynak kell lennie,

› az érintett félnek a termékeket, szolgáltatásokat adóköteles tevékenységhez kell felhasználnia,

› a termékeket más adóalanynak kell értékesítenie, illetve a szolgáltatásokat más adóalanynak kell nyújtania,

› az érintett félnek az alaki feltételeknek megfelelő számlával kell rendelkeznie.

A Bíróság szerint – hivatkozva a korábbi Tóth-ügyre, illetve a Maks pen-ügyre – az, hogy az érintett termékeket nem a számlakibocsátó és nem is annak alvállalkozója gyártotta és értékesítette, különösen, mivel ez utóbbiak nem rendelkeznek a szükséges emberi és tárgyi erőforrásokkal, nem elegendő annak megállapításához, hogy a szóban forgó termékértékesítések nem történtek meg.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja: mivel indokolta még határozatát az Európai Unió Bírósága!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.