adozona.hu
Lízingügyletek, a lízing forgalmi adózási besorolása (1)
//test-adozona.hu/afa/Lizingugyetek_a_lizing_forgalmi_adozasi_bes_60QJPS
Lízingügyletek, a lízing forgalmi adózási besorolása (1)
Bár a személygépkocsi-bérletre vonatkozó szabályozást, amely szerint nincs adólevonási tilalom a gépkocsibérlet vonatkozásában, már régen az áfatörvénybe iktatták, de azóta is folyamatosan merülnek fel kérdések mind a gépkocsibérlet, illetve lízing fogalmát, mind pedig a lízingbevevők adólevonási jogát illetően. Jelen cikksorozatban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
Elsőként tisztázzuk, hogy mit is jelent a gépjárműlízing, valamint, hogy a bérletet és ezen konstrukciókat hogyan kezeli az áfatörvény!
Ha egy adóalanynak személygépkocsira van szüksége, két választási lehetősége van: egyrészt beszerzi a gépkocsit, vagy „csak” a használatra jogosító szolgáltatást veszi igénybe. Az első kategóriába (beszerzés) mind az egyszerű termékbeszerzés, mind a részletre vétel beletartozhat, míg a második kategóriába elsősorban a bérleti konstrukciók tartoznak. Valahol a két kategória között lehet elhelyezni a lízingügyleteket.
A lízingügyleteket többféleképpen lehet csoportosítani, de a talán a legfontosabb csoportok a (1) pénzügyi, illetve az (2) operatív lízing.
Az operatív lízinget (erősen leegyszerűsítve) a joggyakorlat a (hosszú távú) bérlettel mossa össze. Bizonyos szempontból ezen egyszerűsítés valóban megállja a helyét, hiszen a bérlő/lízingbevevő szempontjából az operatív lízing pontosan ugyanúgy kezelendő, mint egy hosszú távú bérlet, ugyanakkor a nemzetközi számviteli sztenderdek (IFRS16) viszont élesen megkülönböztetik a lízinget a „sima” bérlettől.
A legfontosabb szempont talán az, hogy az operatív lízing is egyfajta finanszírozás (asset base financing), amelynek során a lízingbeadó a lízingbevevő igénye szerint szerzi be a bérbe adott eszközt (ez egy normál bérleti szerződésnél nem feltétlenül igaz).
A magyar gyakorlat és a hazai jogszabályi rendelkezések ugyanakkor (a nemzetközi szempontoktól eltérően) elsősorban nem a használatot, hanem a lízingtárgyra vonatkozó tulajdonszerzési lehetőséget vizsgálva tesznek különbséget az egyes lízingügyletek között. (Bár ezen megállapítást is felülírta a Ptk. pénzügyilízing-fogalma, de mivel sem számvitelben, sem az adójogban nincs igazán relevanciájuk a Ptk. rendelkezéseinek, hiszen a számviteli törvény a Hpt. – azaz a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény – rendelkezéseire utal, így a Ptk. rendelkezéseinek ismertetésétől el is tekinthetünk.)
Az Adózóna áfával kapcsolatos további cikkeit ITT, eÁfáról szóló webináriumunk videóanyagát ITT találja. Kiadványainkat ITT rendelheti meg kiadói kedvezménnyel. Podcastjainkat ITT hallgathatja meg. |
Az operatív lízingnél maradva, ennek fogalmát talán úgy lehet körülírni, hogy mindazon lízingügylet, amely nem minősül pénzügyi lízingnek – ezzel a „negatív definícióval” viszont már a pénzügyi lízing fogalmának vizsgálatát is el kell végeznünk, annál is inkább, mert a pénzügyi lízing – az operatív lízingtől eltérően – engedélyköteles tevékenység, sőt, ha engedély nélkül végzik, az büntetőjogi következményekkel is járhat.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket a többi tudnivalóért!
Hozzászólások (0)