Kútba esett a szerződés – kell-e a kártalanításra áfát számolni?

Megosztás Tetszik

A szerződés meghiúsulására az üzletfelek bánatpénzt kötnek ki, a késedelmes fizetésre kamatot, behajtási költségátalányt számítanak fel. Kell-e ezek után áfát számolni?

Állandó jogértelmezési kérdés, hogy hogyan lehet különbséget tenni az ellenérték és az ellenértéknek nem minősülő, áfa hatályán kívüli fizetés között. Jelen cikk egy két részből álló sorozat második darabja, amelyben a szerződésszegés, vagy általánosabban a szerződés meghiúsulása esetén fizetett összegek forgalmi adózását elemezzük. A cikksorozat első darabjában az alapfogalmak tisztázásán túl az egyes – tényleges fizetéssel járó – szerződést biztosító mellékkötelmek forgalmi adózási megítélésének tisztáztuk.

A cikksorozat első részében arra mutattunk rá, hogy az ellenérték (azaz bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is) fizetése és az adott ügylet (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) között ok-okozati kapcsolatnak kell fennállnia ahhoz, hogy az ellenértéket ténylegesen ellenértékként tekintve az ügylet adóalapját határozhassuk meg. A szerződést biztosító mellékkötelezettségeken megvizsgálva elemeztük az új Ptk. szerinti biztosítékok áfa megítélését, de a biztosíték adásán túl felmerülhet még fizetési kötelezettség akkor is, amikor az egyik fél nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít. Fontos megemlíteni azt, hogy az új Ptk. az eddigi felróhatóság helyett sokkal inkább objektív alapú felelősségi szempontokat vesz figyelembe a szerződésszegés esetei között.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, áfa szempontjából hogyan kell kezelni a bánatpénzt, a késedelmi kamatot és a behajtási költségátalányt!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.