Ki tejelhet 5 százalékos áfát? Eligazít a NAV

Megosztás Tetszik

Milyen tejre vonatkozik januártól az 5 százalékos áfakulcs? A NAV és az NGM közös tájékoztatója segít az eligazodásban.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 82. § (2) bekezdése alapján az e törvény 3. számú mellékletében felsorolt termékek, szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka.

Az áfatörvény 3. számú melléklet I. része – s ebből következően az 5 százalékos adómérték alá tartozó termékek köre – 2017. január 1-jével egy új, 54. ponttal egészül ki, mely a következőket tartalmazza:  

Tej (kivéve az anyatejet, az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt tejet és az ESL tejet)  a vtsz. 0401 10-ből és a vtsz.  0401 20-ból.

Az e pont szerinti tej értékesítése 2016. december 31-éig – az áfatörvény 3/A számú melléklet I. rész 1. pontja és 82. § (3) bekezdése alapján – 18 százalékos adómérték alá esik.

A törvény változásának eredményeként 2017. január 1-jével a 3. számú melléklet I. rész 54. pontjában foglalt meghatározásnak megfelelő tej adómértéke 18 százalékról 5 százalékra csökken. 

A tejtermékek, valamint az áfatörvény 3. számú melléklet I. rész 54. pontja szerinti tejtől eltérő tejek értékesítése esetén alkalmazandó adómérték 2017. január 1-jétől nem változik. Ezt biztosítja az áfatörvény 3/A számú melléklet I. rész 1. pontjának 2017. január 1-jétől hatályos módosítása, vagyis a 18 százalékos adómérték alá tartozó termékek körének az 5 százalékos adómérték alá sorolt tejekkel való szűkítése.

A vtsz. 0401 10, 0401 20 alá tartozó tej

A tej 5 százalékos adómérték alá tartozásának egyik feltétele, hogy a konkrét termék a Kereskedelmi Vámtarifa 2002. július 31. napján hatályos besorolási rendje szerint a vtsz. 0401 10 vagy 0401 20 alá tartozzon. 

A Kereskedelmi Vámtarifa alkalmazása szempontjából a „tej” megnevezés alatt a teljes tejet vagy a részben vagy teljesen lefölözött tejet kell érteni. Az alszámos besorolás esetében azt kell figyelembe venni, hogy a tej mennyi tejzsírt tartalmaz. A 0401 10 vtsz. alá tartozik a tej legfeljebb 1 százalék zsírtartalommal. A 0401 20 vtsz. alá tartozik a tej 1 százalékot meghaladó, de legfeljebb 6 százalék zsírtartalommal. Ebből következően a 1,5 százalék; 2,8 százalék, illetve 3,5 százalék zsírtartalmú tejek a 0401 20 vtsz. alá tartoznak. 

A tej lehet pasztörizálva, csírátlanítva vagy másképpen tartósítva, homogenizálva vagy peptonizálva is; de nem tartozik ide az a tej és tejszín, amelyet sűrítettek vagy hozzáadott cukorral vagy más édesítő anyagokkal édesítettek. 

A tej lehet továbbá fagyasztva is, és tartalmazhat a természetes tej-alkotórészeken felül még kis mennyiségű stabilizáló anyagokat, amelyek megóvják a termék természetes állagát a szállítás ideje alatt folyékony állapotban (például dinátriumfoszfát, trinátriumcitrát és kalciumklorid), továbbá tartalmazhatnak nagyon kis mennyiségű oxidációgátló anyagokat vagy vitaminokat is, amelyek egyébként nem találhatók meg a termékben. Az említett termékek közül néhány a feldolgozáshoz szükséges kis mennyiségű vegyi anyagot is tartalmazhat (például nátriumkarbonát). E vtsz. alá tartozik az olyan mesterséges tej is, amelynek minősége és mennyiségi összetétele ugyanolyan, mint a természetes terméké. 

Kivétel az UHT és az ESL tej 

Ahhoz, hogy a tej értékesítése 5 százalékos adómérték alá essen, nem elégséges az értékesített termék vtsz. 0401 10, 0401 20 alá tartozása, a terméknek a törvényben szereplő szöveges meghatározásnak is meg kell felelnie, vagyis nem lehet ultramagas hőmérsékleten kezelt tej vagy ESL tej, illetve anyatej. [Az anyatej értékesítése – 2017. január 1-jét megelőzően és azt követően is – adómentes az áfatörvény 85. § (1) bekezdés d) pontja alapján, a 3. számú melléklet I. rész 54. pontja és 3/A számú melléklet I. rész 1. pontja ezen adómentességre tekintettel kezeli kivételként.]

Az előzőeknek megfelelően, ultramagas hőmérsékleten hőkezelt tej és ESL tej értékesítése esetén 2017. január 1-jétől sem alkalmazható 5 százalékos adómérték. A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendeletnek (továbbiakban: FVM rendelet) a tejtermékekről rendelkező 1-3/51-1 számú előírás A rész III. 9. pontja a hőkezelés definiálása során az ultramagas hőmérsékleten történő hőkezelés esetében hivatkozik az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról rendelkező, az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendeletére, mely az alábbiakat tartalmazza: 

A TEJTERMÉKEKRE ÉS A KOLOSZTRUMALAPÚ TERMÉKEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK 

…

II.   A HŐKEZELÉSRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK 

1. Amikor a nyerstej, kolosztrum, tejtermék vagy kolosztrumalapú termék hőkezelésen esik át, az élelmiszer-ipari vállalkozóknak biztosítaniuk kell, hogy az megfelel a 852/2004/EK rendelet II. melléklete XI. fejezete követelményeinek. Az alábbi eljárások alkalmazása során különösen arról kell

gondoskodniuk, hogy azok eleget tesznek az említett előírásoknak:

a) A pasztőrözést a következőket tartalmazó kezeléssel érik el:

♦ magas hőmérséklet rövid ideig (legalább 72 °C 15 másodpercig);

♦ alacsony hőmérséklet hosszú ideig (legalább 63 °C 30 percig); vagy

♦ az idő-hőmérséklet feltételek bármely más kombinációja az egyenértékű hatás elérése érdekében, hogy a termékek adott esetben az ilyen kezelés után az alkalin-foszfatázvizsgálatra negatív reakciót adjanak.

b) Az ultramagas hőmérsékleten történő hőkezelést (UHT) a következőket tartalmazó kezeléssel érik el:

♦ magas hőmérsékleten rövid ideig történő a folyamatos hőhatás (135 °C-nál nem kevesebb hőmérsékleten, megfelelő idő kombinációjával), hogy ne legyenek olyan életképes mikroorganizmusok vagy spórák, amelyek a kezelt termékekben növekedésre képesek, amikor azt aszeptikus zárt tartályban szobahőmérsékleten tartják; és

♦ elegendő annak biztosításához, hogy a termékek mikrobiológiailag stabilak maradjanak, azt követően, hogy azokat zárt tartályban 15 napig 30 °C-on, vagy 7 napig 55 °C-on inkubálták, vagy bármely más olyan módszert követően, ami kimutatja, hogy megfelelő hőkezelést alkalmaztak. Az FVM rendeletnek tejtermékekről rendelkező 1-3/51-1 számú előírása A rész III. 9. pontja alapján a „Nagyon magas hőmérsékleten végzett hőkezelés (ESL-hőkezelés)”: 

Olyan 100 °C feletti hőkezelés, amelynek során a tejet, a tejszínt, illetve a tejterméket legfeljebb 134 ° hőmérsékleten, legalább 0,1 másodpercig hőkezelik.

Hatálybalépés

Az áfatörvény 3. számú melléklet I. rész 54. pontjának hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezést az áfatörvény 304. §-a tartalmazza, melynek (1) bekezdése értelmében a hivatkozott pontot azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

Az áfatörvény 304. § (2) bekezdése alapján pedig – az előzőekkel összhangban – a 3/A számú melléklet I. rész módosított 1. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

Az áfatörvény 84. § (1) bekezdésében meghatározott főszabály szerint a fizetendő adó megállapítására a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni. Így a 3. számú melléklet I. rész 54. pontjának megfelelő tej 84. § (1) bekezdés alá tartozó értékesítése esetén akkor alkalmazandó 5 százalékos adómérték, ha a termékértékesítés (áfatörvény szerint meghatározott) teljesítési időpontja 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

A főszabálytól eltérően, az áfatörvény 84. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a fizetendő adó megállapításakor érvényes adómértéket kell alkalmazni. Mivel az áfatörvény 84. § (2) bekezdése a termék Közösségen belüli beszerzését, az előleg fizetését, az áfatörvény 64. § (2)–(3) bekezdései szerinti termékimportot és az áfatörvény 60. §-a alá tartozó fordítottan adózó ügyleteket nevesíti, ezeknek megvalósulása esetén a 3. számú melléklet I. rész új pontja alá tartozó tej értékesítése esetében akkor alkalmazandó 5 százalékos adómérték, ha az az időpont, amelyben a fizetendő adót meg kell állapítani 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.  

[Nemzetgazdasági Minisztérium NGM/35451/2016. – NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3156732270/2016. – NAV KI Vám Főosztály 5168571874/2016.]