Ki igényelheti vissza a lakásépítés áfáját?

Megosztás Tetszik

Ki és mikor igényelheti vissza a lakásépítéssel kapcsolatos áfát és mikor érvényesül az 5%-os adókulcs? – kérdezte egyik olvasónk. Dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Vállalkozás tulajdonában álló ingatlanra magánszemély számára 300 négyzetméter alatti egylakásos házat kívánnak építeni. Ha a telket külön adják el a vevőnek (27% áfával), ő visszaigényelheti-e ezt az áfát? Ha ezen a telken a vállalkozó építi fel kulcsrakészen a házat (bejelentkezett az ingatlanértékesítési áfa hatálya alá), érvényesül-e az 5%-os áfakulcs, illetve visszaigényelhető-e az áfa? Ha a telken az anyag biztosításával együtt a vállalkozó végez építési-szerelési munkát, máskor más kivitelező, milyen áfakulcsot kell alkalmazniuk, illetve ez az áfa visszaigényelhető-e a majdani háztulajdonos részéről (csok is lesz)?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A kérdésben felvetett magánszemélyre vonatkozó áfavisszatérítési lehetőség – azaz adóvisszatérítési támogatás – a 2016/16. számú Kormányrendeletben ("Csok rendelet") részletezett támogatási rendszer része.

A Csok rendelet alapján az adóvisszatérítési támogatás főbb feltételei a következők:

1. Az igénylő természetes személy.

2. A támogatott személy a hitelintézettel az adóvisszatérítési támogatás igénybevételére támogatási szerződést köt.

3. A természetes személy új lakás építője vagy építtetője.

Új lakás a rendelet értelmében: "a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével

a) az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel (a továbbiakban: lakás), amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány iránti eljárásra köteles, ideértve a tanyán található lakóépületet is, és amely legalább az alábbi feltételeknek megfelel:

aa) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik,
ab) közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik,
ac) egyedi fűtési móddal rendelkezik,
ad) közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és
ae) közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van; vagy

b) tetőtér-beépítéssel vagy emeletráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér-beépítés vagy emeletráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, az a) pont aa)–ae) alpontja szerinti feltételnek megfelelő újabb lakás jön létre."

4. A lakás legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű egylakásos lakóépület.

5. Nem igényelhető az adóvisszatérítési támogatás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. § d) pontja szerinti termékértékesítésre.

Ez tartalmában tehát pontosan az az esetkör, amire az 5% általános forgalmi adó alkalmazható lehet, i.e. a vállalkozó építési szerelési munkával ingatlannyilvántartásba bejegyzendő ingatlant hoz létre, és azt a jogosultnak átadja.

Ugyanakkor egyes elkülönült kivitelezési munkák esetén a 10. § d) pontjának alkalmazása jellemzően nem merül fel, és a támogatás igénybe vehető (ha a kivitelezési munka a bekerülési érték részét képezi).

6. A támogatást az építési bekerülési költség megfizetéséhez vagy az építkezés helyéül szolgáló építési telek vételárához kötődik. A támogatás összege a megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összege, de legfeljebb 5 000 000 forint.

A bekerülési érték elemeit a rendelet 3. § 1. pontja határozza meg, ez alapján bekerülési költség:
"a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyakat nem tartalmazó, új lakásra jutó hányada:

a) az új lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,

b) az új lakás rendeltetésszerű használhatóságát biztosító
ba) helyiségeinek,
bb) tároló helyiségeknek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát,
bc) melléképítményeknek, ideértve a hulladéktartály-tárolót, a közműpótló építményeket és berendezéseket, a közmű-becsatlakozás építményeit,
bd) egyéb építményeknek, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítést, az építésügyi hatóság által előírt kerítést, az épület megközelítését szolgáló tereplépcsőt, lejtőt és járdát, valamint támfalat és szivárgó övárkot, valamint
be) a gépkocsitároló helyiségnek az építési költségei,
c) a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,

d) a lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés - ideértve a használatbavétel tudomásulvételét, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítását is - és a műszaki ellenőrzés költségeit,

e) a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás,

f) a távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,

g) az új lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,

h) az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,

i) az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek;"

A felsorolás alapján a tervezési költség nem része a bekerülési költségnek.

7. Az igénylésre egy alkalommal van lehetőség,  2015. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2019. december 31-éig.

8. Az igénylő az adóvisszatérítési támogatás iránti kérelem benyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozni köteles arról, hogy nem kötött és az építési munkák befejezéséig nem köt olyan kivitelezési szerződést, amely alapján a vállalkozó az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas lakás vagy lakóépület felépítésére és igénylő részére történő átadására köteles.

9. A kérelmet a használatbavételi engedély, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány, illetve egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét megelőzően kell benyújtani a hitelintézethez.

Mint a fentiekből látható, nem igényelhető az adóvisszatérítési támogatás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. § d) pontja szerinti termékértékesítésre, azaz, ha a vállalkozó építési-szerelési munkával ingatlannyilvántartásba bejegyzendő ingatlant hoz létre és azt a jogosultnak átadja, ami megfelel a kérdésében leírt esetnek.

Megjegyzendő: nem igényelhető továbbá az adóvisszatérítési támogatás abban az esetben sem, ha  magánszemély nem építője vagy építtetője az ingatlannak ( i.e. azt a felépítése után megveszi).

Ugyanakkor – az egyéb feltételek teljesítése esetén – a 10. § d) szerinti termékértékesítésre vonatkozhat az 5%-os adókulcs.