adozona.hu
Készpénzfizetési számla kitöltése: egyszerű, vagy mégsem?
//test-adozona.hu/afa/Keszpenzfizeteses_szamla_kitoltese_egyszeru_BUZ0YQ
Készpénzfizetési számla kitöltése: egyszerű, vagy mégsem?
Tetszik
Tegyük fel, hogy a vevő 1000 forint plusz áfa értékben készpénzzel fizet, és számlát kér. Ez még egy kezdő eladónak sem okozhat gondot, nem bonyolult a feladat. Ennek ellenére van valami, amit – a tapasztalatok szerint – mégis szinte mindenki elront a számlán.
A készpénzfizetéses számla kitöltése során felmerül egy kérdés, amit szinte mindig rosszul „válaszolnak meg” a kereskedők. Az áfa mértékéről van szó.
Ez elvileg nem jelenthet problémát, az általános kulcs 27 százalék, és igen kevés a kivételek száma (néhány termék és szolgáltatás áfája 5, illetve 18 százalék). A megfelelő rubrikákba – ebből kettő van – tehát beírjuk az áfakulcsot, valamelyiket a fenti három közül (az áfamentes ügyletektől most tekintsünk el).
Sajnos ezzel még nem dőlhetünk hátra, a jól végzett munka örömével. A tapasztalatok szerint a hivatkozott rubrikákba írt adat egyike szinte biztos, hogy hibás, tisztelet a kivételnek.
Ugyanis a készpénzfizetési számla fifikásan teszi fel az áfát érintő kérdést, egy nyomtatványon belül kétszer is. Egyrészt firtatja, hogy az adott termék, szolgáltatás hány százalék áfát tartalmaz – ez általában a nyomtatvány jobb felső sarkában található rubrika –, másrészt rákérdez az áthárított adó százalékos mértékére a nyomtatvány végösszegét tartalmazó rubrika alatti sorban.
Fontos, hogy itt nem a memóriánkat tesztelik, tehát ez nem olyasmi, mint az internetes jelszavak kétszeri beírása biztonsági okokból, hanem két különböző számérték. Azaz az áfakulcs kontra felülről számított áfakulcs ügye.
Amennyiben arról van szó, hogy a kiszámlázott termék, szolgáltatás bruttó értéke mennyi áfát tartalmaz, akkor 27 százalékos áfakulcs esetében ez 21,26 százalék. Ez az úgynevezett felülről (a bruttó összegből visszaszámított) áfakulcs, és mindhárom szóba jöhető kulcsra vonatkozóan megtalálható az áfatörvény 83. paragrafusában.
Ha valakinek éppen nincs a keze ügyében az áfatörvény gondosan lefűzött példánya, a matematika tudományát is segítségül hívhatja. A nettó 1000 forint értékű termék 27 százalékos áfával bruttó összegben 1270 forint. A felülről számított adókulcs mértékét úgy kapjuk meg, hogy megnézzük az áfa (itt 270 forint) hány százaléka a bruttó értéknek, azaz 270/1270x100=21,26, tehát 21,26 százalék. Ez kerül a jobb felső sarokba a számlán.
Az áthárított adó százalékértéke (ez az áfakulcs) pedig – jelen esetben – 27 százalék. Abban az esetben, ha arra a kérdésre, hogy a kiszámlázott érték mennyi áfát tartalmaz, az a válasz, hogy 27 százalék, akkor az azt jelenti, hogy a nettó értékre vetített adómérték 37 százalék. Azaz maradva a fenti példánál, 927 forint nettó értékről és 343 forint áfáról beszélnénk, az egyébként pontos 270 forint helyett.
Nem hiszem, hogy akad olyan kereskedő, aki örülne, ha azt az adót fizettetnék meg vele, amit a készpénzfizetési számlán a fentiek szerint, az áfatartalmat „túlbecsülve” felszámított. (Elvileg ugyanis azt kellene „becsengetni” a költségvetésbe.)
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (3)
Kedves Hozzászólók!
A cikkemben leírtakat a B.13-373/V. r.sz. készpénzfizetéses számla tömb nyomtatványának felépítésére alapoztam. Itt a bizonylat alsó részén az áthárított adó százalékos mértékét kell feltűntetnie a kibocsátónak. Ez a jelenleg hatályos szabályok szerint jellemzően 27 százalék (lehet persze adott esetben 5, vagy 18 százalék is).
A nyomtatvány típusától függően helyezkedhet el a szóban forgó rubrika, illetve rublikák, a lényeg az, hogy
• ha az a „kérdés”, hogy mennyi az áthárított adó százalékos mértéke, akkor a 27 vagy a 18 vagy az 5 százalék a „10 pontos” válasz, míg
• ha arról van szó, hogy az adott tétel (bruttó) összege hány százalék adót tartalmaz, akkor az ún. felülről számított adókulcs a „nyerő”, azaz 27 százalékos adókulcs alá tartozó terméknél, szolgáltatásnál a 21,26 százalék.
A probléma gyökere az Áfa-tv. 176.§.-ban rejlik, azaz a számla adattartalmára vonatkozó – a jogalkotó szándéka szerint – egyszerűsítésben. Azaz míg a „normál” számlánál az az elvárás, hogy külön tételben szerepeljen az adóalap + áfa (itt a felülről számított kulcsot el is felejthetjük), úgy itt a számlázott tételt bruttó összegben (azaz nem adóalap+áfa bontásban) tüntetjük fel a számlán. A bruttó összegből viszont visszaszámítással deríthetjük ki az adóalapot és az áfa összegét, a felülről számított adókulcs bevetésével.
Az, hogy a jogalkotó miért nem elégedett meg ez esetben is pusztán az „ áthárított adó százaléka” feltűntetésével, bízva abban, hogy mind a kereskedők, mind a vevők, a könyvelőkről már nem is beszélve, ezen adat ismeretében képesek a megfelelő százalékszámítási művelet elvégzésére (ha jól emlékszem, általános iskola hatodik osztályos matematika tananyag), és a bruttó összeg alap+áfára való felosztására, az még a cikkemben boncolgatottnál is érdekesebb kérdés.
Jelenleg azonban az Áfa-tv. vonatkozó előírásai hatályosak, így azokat kénytelenek vagyunk betartani, ha szabályos számlára vágyunk, akár mint kibocsátók, akár mint befogadók.
Azt már csak nagyon halkan jegyzem meg, hogy a nálunk lényegesen stabilabb gazdasággal rendelkező országokban olyan „cetliket” adnak számla gyanánt, amely nálunk legfeljebb a nyugtával szembeni követelményeknek felelnének meg. (Persze lehet, hogy majd ez vezeti őket a gazdasági hanyatláshoz…)
Üdvözlettel: Sinka Júlia
Kedves Sinka Júlia!
Ironikus hangvételű írásának nagy részével egyetértek. De egy rövid kijelentő mondatot hiányolok. Nevezetesen azt, hogy véleménye szerint a készpénzfizetési számla "alsó" részében milyen ÁFA % a helyes.
Törvény ide, törvény oda egy számlán, egy adott dolognál 21,26%, 27% és 37% Áfa adatokkal számolgatni értelmetlen baromság. Azonkívül, hogy esetlegesen valamilyen bírságot szedjen a NAV, más értelme nincs. Laikusok készítették a törvényt.