Készlet leértékelése, selejtezése egyéni vállalkozás megszüntetésekor

Megosztás Tetszik

Ruházati áruk kereskedelmével foglalkozó áfás egyéni vállalkozó a tevékenységét 2015. 07.01-jétől szünetelteti. 2019-ben úgy döntött, hogy a vállalkozást megszünteti a szüneteltetés alatt. A szüneteltetés megkezdése előtt a leltározott áru értéke 3,5 millió forint volt, ami szerepelt a 1553-as bevallásban. Az eltelt négy év alatt a leltárban szereplő áru egy része kiment a divatból, eladhatatlanná vált. A megszűnéskor milyen érték után kell áfát és személyi jövedelemadót bevallani és megfizetni? Lehet-e leértékelni, illetve selejtezni? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Ha a ruhakészletet nem kívánja értékesíteni a vállalkozó, akkor az alábbi lehetőségek adottak a számára:

1.) Megszünteti úgy a vállalkozását, hogy a készletek a megszűnés napján is a vállalkozásban vannak. Ez esetben mindenekelőtt áfafizetési kötelezettsége keletkezik az áfatörvény 11. paragrafus (2) bekezdésének d) pontja alapján. Ha ugyanis a vállalkozó áfafizetésre kötelezett adóalany volt a termékek (ruhák) beszerzésekor, akkor az azt jelenti, hogy az áfalevonási joga fennállt a beszerzés napján, emiatt megszűnéskor áfát kell fizetnie, ha ezen termékek a megszűnéskor is a tulajdonát képezik. A fizetendő áfáról az utolsó, megszűnéskori, soron kívüli áfabevallásban kell számot adni.

A fizetendő áfa alapja pedig nem más, mint a szóban forgó termékek megszűnéskori beszerzési ára, vagyis az az ár, amelyet azonos vagy hasonló termékek megszerzésért fizetni kellene egy másik – független – személynek.

Az szja-törvény 10. számú mellékletének II. szakasza értelmében megszűnéskor vállalkozói bevételnek kell könyvelni a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő készlet leltári értékét. A leltári érték pedig nem más, mint a számla szerinti beszerzési érték.

Ha az áfát levonta a vállalkozó a beszerzéskor, akkor természetesen az áfa nélküli nettó érték minősül leltári értéknek, s ezen összeget – amennyiben költségként korábban elszámolta – vállalkozói bevételként kell figyelembe vennie a megszűnéskor.

2.) Megteheti azonban a vállalkozás, hogy a készlet egy részét vagy akár az egészét leselejtezi. Ha ezt teszi, akkor a selejtezés miatt sem áfát nem kell fizetnie, sem bevételt nem kell kimutatnia.

Nagyon lényeges azonban, hogy a selejtezésnek indokoltnak, okszerűnek és gazdaságilag igazolhatónak kell lennie. Egy termék selejtezése akkor indokolt és okszerű, ha rendeltetésszerűen egyáltalán nem használható, elavult, felesleges vagy teljesen forgalomképtelen. Ruhák esetében ezt nem mindig könnyű bizonyítani, a "divat" sok esetben igen szubjektív.

A teljes készlet selejtezése nem biztos, hogy gazdaságilag életszerű. Az adóhatóság könnyen juthat olyan következtetésre, hogy a selejtezésre csupán az adófizetési kötelezettség megkerülése miatt került sor, ami ütközik a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe, vagyis jogellenes. Ennek a kérdésnek az eldöntéséhez azonban az eset összes körülményeit ismerni kell.

Mindenesetre, ha indokolt és igazolható, akkor a készlet egy része selejtezendő.

A selejtezésről selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni két tanúval, melyben tételesen és azonosíthatóan fel kell sorolni a selejtezett termékeket (megnevezés, beszerzés kelte, beszerzési bizonylat azonosító száma, beszerzési érték). A selejtezés okát fel kell tüntetni. Meg kell jelölni, hogy mi lett a sorsa a kiselejtezett termékeknek (például hulladékudvarba kerültek), amiről javasolt szintén bizonylatot, igazolást kérni.

3.) A ruhakészlet egy részét vagy akár egészét közcélú adományként is fel lehet ajánlani. Az áfatörvény 11. paragrafus (3) bekezdésének b) pontja értelmében ugyanis a közcélú adomány formájában történő tulajdonátengedés nem tekinthető termékértékesítésnek, vagyis emiatt nem áll be az áfafizetési kötelezettség az átadónál, akkor sem, ha a beszerzéskor az áfát levonta.

Közcélú adományként az alábbi módon "szabadulhat meg" a vállalkozás a készletektől:

– közhasznú szervezetnek (például Vöröskereszt, Máltai Szeretetszolgálat stb.) adja át a termékeket a közhasznú tevékenység támogatása céljából,

– oktatási intézmény részére adja át az alapító okiratában meghatározott tevékenység támogatása céljából,

– valamely egyháznak adja át a törvényben meghatározott tevékenységének támogatása céljából.

A közcélú adományozásnak azonban az alábbi feltételei vannak:

– az ügyletről készült okiratból vagy más körülményből ne lehessen megállapítani, hogy az adományozás nem, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú tevékenységet vagy törvényben, alapító okiratban meghatározott célt;

– a felajánlott adomány semmilyen vagyoni előnyt nem jelenthet az adományozónak, vagyis azt önzetlenül, ellenszolgáltatás nélkül nyújtják;

– az adományozónak rendelkeznie kell az adományban részesülő közhasznú szervezet, egyház stb. által kiállított igazolással, mely tartalmazza a támogatott (közhasznú vagy törvény szerinti) célt, az adományozó és az adományban részesülő nevét, székhelyét, adószámát vagy adóazonosítási számát.

A közcélú adományként felajánlott ruhakészlet miatt bevétele sem keletkezik a vállalkozónak, vagyis szja és áfamenetesen tud a fenti módon "megszabadulni" a készlettől.