Így lehet javítani a formailag hibás számlákat

Megosztás Tetszik

Az áthárított általános forgalmi adóra (áfa) vonatkozó levonási jog érvényesítéséről és annak adóhatósági ellenőrzése során figyelembe vett szempontokról tette közzé – a Pénzügyminisztériummal egyeztetett – állásfoglalását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a 3012/2018. számú útmutatóban. Tekintettel arra, hogy az adólevonási jog vizsgálata az általános forgalmi adó ellenőrzések kiemelt területe, indokolt az útmutatót részleteiben megvizsgálni.

Mikor kell javítani a hibás számlákat?

Az adóhatóság álláspontja szerint a hibás számla kijavíttatása minden olyan esetben szükséges, amikor a számla az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 169. paragrafusában felsorolt kötelező tartalmi elemek hibásak vagy hiányosak. Nem kötelező elem, így nem szükséges a számla helyesbítése, javítása például, ha a számlán feltüntetett fizetési esedékesség, bankszámlaszám hibás.

Az adóhatóság álláspontja szerint a hibás számla megfelelő javítása, adattartalmának módosítása hiányában az adólevonási jog nem gyakorolható. Ez alól – az Európai Unió Bíróságának gyakorlatát átvéve –kivételnek tekinti az adóhatóság azokat az eseteket, amikor a számlakibocsátói oldalon felmerült okból (például a számlakibocsátó társaság időközben megszűnt) a számla módosítására, javítására már nincs lehetőség, feltéve, ha az adólevonási jog egyéb feltételei teljesülnek.

A kötelező tartalmi elemek közül az útmutató kiemelten foglalkozik

– a hibás teljesítési időpont,
– a hibás áfaalap, és áfaösszeg, valamint
– a számlán szereplő eltérő mennyiség kérdéskörével.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletesen elemezzük az állásfoglalást.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.