adozona.hu
Így jár a legjobban, ha kiadja lakását
//test-adozona.hu/afa/Igy_jar_a_legjobban_ha_kiadja_lakasat__van__0L98CP
Így jár a legjobban, ha kiadja lakását
Olvasónknak szerencséje van, módjában áll huzamosabb ideig külföldön élni, állampolgársága továbbra is magyar, és nem is szeretné feladni itthoni lakását. Hogy ne álljon üresen, kiadná, mondjuk hétvégékre, 3-4 napra. Kell neki adószámot váltania? Ha igen, hogyan kell adóznia? Surányi Imréné adószakértőnk válaszol.
Feltételezem, hogy a lakást turisztikai céllal szándékozik kiadni. A nyaralóknak, turistáknak történő szállásadás hivatalos elnevezése szálláshely-szolgáltatási tevékenység. Magyarország területén a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit és a szálláshely-üzemeltetés bejelentésének rendjét a 239/2009. (X. 20.) kormányrendelet szabályozza. Többek között előírja, hogy ezt a tevékenységet az illetékes kormányhivatalnál be kell jelenteni.
A nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű helyiség (lakás) kiadása, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat, úgynevezett egyéb szálláshely szolgáltatásnak minősül. Az említett rendelet többek között előírja, hogy ezt a tevékenységet az illetékes kormányhivatalnál be kell jelenteni. Továbbá ez a tevékenység – függetlenül annak időtartamától és a szolgáltatások jegyzéke szerinti besorolásától – az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint áfaköteles, vagyis a szállásadónak az adóhivatalnál adószámot kell kérnie, azzal, hogy évi 6 millió forintig választhatja az alanyi mentességet.
Az egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásához nem kell egyéni vállalkozóvá válni, a szállásdíjból befolyó bevételekre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az „adószámos” (nem egyéni vállalkozó) magánszemély egyéb szálláshely-szolgáltatói tevékenységből származó jövedelmének megállapítása – választása szerint – történhet tételes költségelszámolással vagy 10 százalék költséghányad levonásával, vagy tételes talányadó fizetésével.
Tételes költségelszámolás választása esetén a jövedelem a bevételből (szállásdíj+rezsi és más költség térítése) az szja-törvény szerint elismert költségek (ide értve szálláshely-szolgáltatásra hasznosított épület, épületrész arányosított értékcsökkenését is) levonásával határozható meg a szja-törvény 16-18. §-a, 3. és 11. számú melléklete szerint.
A 10 százalék költséghányad választásakor a bevétel 90 százaléka számít jövedelemnek.
Tételes költségelszámolás, illetve10 százalék költséghányad alkalmazása esetén a kifizető (például utazási iroda) által fizetett szállásdíjból az adóelőleget a szállásadó költségnyilatkozatának figyelembe vételével, a kifizetőnek kell levonnia, bevallania és befizetnie. Ha a szállásdíjat magánszemély fizeti, a szállásadónak kell az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint megállapított adóelőleget negyedévenként a negyedévet követő hónap 12-éig az adóhatósághoz befizetnie, és az adóév végén a személyi jövedelemadó bevallásában kell bevallania.
Az adó (adóelőleg) mértéke: az adóalap 15 százaléka.
Tétételes átalányadózás (szobánként 32 ezer forint) akkor választható, ha a nem egyéni vállalkozóként folytatott egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység megfelel a következő feltételeknek (szja-törvény 57/A. §):
»A magánszemély a fizetővendéglátó tevékenységét csak egy saját tulajdonú vagy haszonélvezetű, egyéb szálláshelynek minősülő lakásában vagy üdülőjében folytathatja.
»Ugyanannak a személynek (magánszemélynek vagy például utazási irodának) nyújtott szálláshely időtartama adóévenként a 90 napot ne haladja meg.
»Az állami adóhatóságnál be kell jelentkezni a települési önkormányzatnál fizetővendéglátóként történt bejegyzésről a jegyzői igazolás kiadását követő 15 napon belül.
Az éves adótételt egyenlő részletekben, a negyedévet követő hó 12. napjáig – ideértve az utolsó negyedévet is – akkor is meg kell fizetni, ha a magánszemély a fizető-vendéglátó tevékenységét az adott év folyamán megszünteti („időarányosítás” nem lehetséges). A tevékenység megszüntetése esetén 15 napon belül esedékes a megfizetés.
A tételes átalányadózás alkalmazása a magánszemélyt a jogszabály előírása szerinti bizonylatkiállítási, valamint adatszolgáltatási, számla- vagy nyugtaadási kötelezettség alól nem mentesíti, továbbá a tevékenységgel kapcsolatos valamennyi bevételi és költségbizonylatot, egyéb üzleti iratot az elévülésig meg kell őrizni.
A helyi adókról szóló törvény 1. §-a értelmében az állandó bejelentett lakással nem rendelkező, éjszakai szállás igénybevételével tartózkodó magánszemélyeknek, illetve szállásadóiknak a helyi önkormányzat számára a megkezdett vendégéjszakák száma szerint idegenforgalmi adót kell fizetniük. Az adó konkrét mértékét a helyi rendeletek határozzák meg.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló (eho) törvény 2. §-a értelmében 27 százalék ehót is kell fizetni akkor, ha a jövedelmet szerző magánszemély a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint belföldinek minősül.
De nem kell ehót fizetnie annak, aki az úgynevezett A1-e igazolással igazolja, hogy nem Magyarországon, hanem külföldön (Olaszországban) biztosított.
Hozzászólások (0)