Így fizetnek áfát a külföldi vásározók Magyarországon

Megosztás Tetszik

A NAV összefoglalta azoknak a külföldi gazdálkodóknak az áfa kötelezettségeit, akik alkalmanként vásárokra, kiállításokra, piacokra, vagy ezekhez hasonló rendezvényekre érkeznek Magyarországra a célból, hogy termékeiket itt értékesítsék.

1. Bejelentkezési kötelezettség

A gazdálkodó által Magyarország területén történő termékértékesítés áfa hatálya alá tartozik, ami azt jelenti, hogy Magyarországon adószámot kell kérnie. Az adószámot a külföldi gazdálkodó a NAV bármelyik megyei, illetve fővárosi adóigazgatóságán, valamint a Kiemelt Adózók Adóigazgatóságán kérheti meg, mégpedig az első értékesítést megelőzően. Az adószám kérelmezéséhez egy nyomtatványt szükséges a külföldi gazdálkodónak kitöltenie, ezt a kitöltött nyomtatványt kell az előbbiekben említett szervhez benyújtani.

Amennyiben a gazdálkodó magánszemély, akkor a bejelentkezés évében alkalmazandó T101 számú nyomtatvány főlapját, valamint A01-es, A02-es és F01-es lapját kell megfelelően kitölteni.

Abban az esetben pedig, ha a gazdálkodó gazdasági társaság, akkor a bejelentkezés évében alkalmazandó T201 számú nyomtatvány főlapját, valamint az A01-es, A02-es és F01-es lapját kell megfelelően kitölteni.

A külföldi vásározó attól az időponttól értékesíthet jogszerűen a magyarországi vásáron, piacon, stb., amikortól az előbbiek szerint kérelmezett adószámot megkapta.

2. Bizonylatolási kötelezettség

A külföldi vásározó a Magyarországon teljesített értékesítéseiről bizonylatot köteles kibocsátani; a kiállított bizonylat első példányát kell átadni a vevő felé.

Amennyiben a külföldi vásározó vevője nem áfaalany, hanem például magánszemély (általában ez a jellemző), akkor neki elegendő nyugtát kibocsátani az értékesítésről. A nyugta egy olyan bizonylat, amely a magyar adóhatóság által kiadott sorszámmal rendelkezik. Ilyen, a magyar adóhatóság által kiadott sorszámmal rendelkező nyugtatömböt Magyarországon nyomtatvány forgalmazásával foglalkozó üzletben lehet beszerezni. A nyugtán az értékesítéskor fel kell tüntetni a kiállítás dátumát, a külföldi vásározó nevét, címét, valamint a Magyarországon megkért adószámát, illetve az értékesített termék áfával növelt ellenértékét, és az így kitöltött nyugtát kell átadni a vevő számára.

Magyarországon lehetősége van a vevőnek arra is, hogy nyugta helyett egy részletesebb bizonylatot, ún. számlát kérjen az eladótól. Amennyiben a vevő számlát kér az értékesítéskor, akkor az eladónak nyugta helyett számlát kell kibocsátania. A számla lehet papír alapú vagy elektronikus. Mivel egy vásáron, piacon, kiállításon történő értékesítés esetén nem jellemző az elektronikus bizonylatolás ezért ehelyütt csupán a papír alapú számlákra térünk ki. A papír alapú számla kibocsátása kétféleképpen történhet: számítógépes számlázó program segítségével, vagy kézzel kibocsátott számlával. Mivel a piacokon, vásárokon, kiállításokon a külföldi vásározó által történő bizonylat-kibocsátás a gyakorlatban kézzel történik, ezért ehelyütt csupán a kézi számla szabályait tekintjük át. A kézi számla olyan bizonylat, amely a magyar adóhatóság által kiadott sorszámmal rendelkezik. Ilyen számlanyomtatványt Magyarországon a nyomtatvány forgalmazással foglalkozó üzletekben lehet beszerezni. A számlán föl kell tüntetni a kibocsátó nevét, címét, magyar adószámát, a befogadó nevét és címét, valamint a számla kiállításának napját, a teljesítés időpontját (ha az eltérne a kiállítás keltétől), a termék megnevezését, a mennyiségi egységet, az egységárat, az értékesített mennyiséget, az adóalapot, az áfát, az adókulcsot.

Abban az esetben, ha a külföldi vásározó vevője jelzi a külföldi vásározó felé, hogy ő magyar áfaalany gazdálkodó, akkor a külföldi vásározó a bizonylatolási kötelezettségét nyugtával nem, hanem csupán számlával teljesítheti. A számla adóalany felé történő kibocsátásának szabályai megegyeznek a nem adóalany vevőknél ismertetettekkel, azzal a különbséggel, hogy amennyiben az adott számlán az áfa értéke a 2 millió forintot eléri vagy meghaladja, akkor a számlán a vevő neve és címe mellett, a vevő magyar adószámának első 8 szám jegyét is szerepeltetni szükséges.

3. Áfa-fizetési kötelezettség

Magyarországon jelenleg három adómérték van hatályban: az általános adókulcs 27%, a kedvezményes adókulcsok pedig 18% illetve 5%. Ezeken túl a magyar áfarendszer tartalmaz adómentes eset köröket is.

A vásárokon, piacokon, kiállításokon értékesítésre kerülő termékek legnagyobb hányada 27%-os adókulcs alá tartozik. Kedvezményes 18%-os adókulcs alá tartoznak bizonyos tejtermékek és pékáruk, illetve kedvezményes 5%-os adókulcs alá tartoznak meghatározott könyvek és folyóiratok. A külföldi vállalkozó az értékesített termékek bruttó vételárából tehát az említett adókulcsnak megfelelő  áfát köteles fizetni a magyar államháztartás felé. 

A külföldi vásározó által Magyarországon értékesített termékek utáni áfát a következőképpen kell rendezni. A külföldi vásározó a megkért magyar adószám alatt a Magyarországon teljesített termékértékesítéseiról a 65-ös számú áfa-bevallást köteles benyújtani, melyben szerepelteti az összes általa eladott terméke vételárában foglalt áfa-összeget mint fizetendő adót. Ezzel együtt, amennyiben a külföldi vásározó Magyarországon a vásározási tevékenységével összefüggésben terméket szerzett be, vagy szolgáltatást vett igénybe (például a piacon helypénzt fizetett), akkor a beszerzett termékről, igénybe vett szolgáltatásról számlát kell kérnie a partnerétől, és ha a számlában áthárított áfa összeg szerepel, akkor ezt az összeget a külföldi vásározó a bevallás kitöltésekor ún. levonható áfaként számolhatja el. Így a külföldi vásározó által fizetendő áfa és az esetlegesen általa levonható áfa különbözete lesz az az összeg, amelyet a magyar államháztartás felé fizetnie kell (feltéve természetesen, hogy ez az összeg pozitív).

Az áfa-bevallást az adószám megkérése után negyedévente kell beadni, azonban – értékhatártól függően – a későbbiekben a külföldi vásározó bevallási gyakorisága éves, vagy havi bevallási gyakoriság is lehet.