Így derül ki az áfacsalás

Megosztás Tetszik

Egyértelműen jelzik az elmúlt évek repcestatisztikái, mennyire aktívak voltak az áfacsalók a hazai piacon. A „kiszállítások” éveken keresztül meghaladták azt a repcemennyiséget, amely az országban egyáltalán megtermett. Mivel a repce kis szántóföldi növénynek számít, már viszonylag kevés fiktív ügylet is elegendő volt ahhoz, hogy a statisztikák felboruljanak és a visszaélések kibukjanak – írja az agrárszektor.hu.

Bár a repcepiac is sokat tisztult a fordított áfa adózás 2012-es bevezetése óta, szakértők szerint lehetnek még gyenge pontok a rendszerben. Mi van például akkor, ha egyes gazdálkodók repcetermésük egy részét be sem jelentik, és ezzel indítják el a „fekete láncot”?

Az elmúlt időszakban szinte minden évben meghaladta a repceexport azt a termésmennyiséget, amely egy-egy évben egyáltalán az országban megtermett. Bár lehetnek statisztikai hibák is, és a mérleget a január elsejei átmenőkészletek, illetve a kétségívül létező magimport és a belföldi feldolgozás is befolyásolja, szakértők szerint a szaldó végeredményben azt mutatja, hogy évek óta nem termett annyi repce, amennyi a kimutatások szerint rendszeresen „elhagyta” az országot.

E jelenséget csak úgy lehet magyarázni, hogy egyes gazdasági szereplők a repcepiacon is áfacsalásokat hajtottak végre. A Központi Statisztikai Hivatalnál (KSH) bejelentették, hogy a repcét más uniós tagországba viszik, de a terményt valójában nem szállították ki, hanem az áfamentesen megvett árut itthon adták el, esetleg több más itteni cégen átfuttatva értékesítették a külpiacokon. Eközben a felszámított áfát elfelejtették befizetni, vagy jogtalan adó-visszaigényléseket hajtottak végre.

Tény ugyanakkor, hogy a kiviteli bejelentések nagyobb részét nem követte tényleges áfacsalásos eladás a hazai piacon, mivel a belföldi éves feldolgozás ma is csak 100-120 ezer tonna körülire tehető, vagyis a 400-600 ezer tonnányi, évente megtermelt repcemag nagy része valóban exportpiacokra ment. A szántóföldi növénytermelésben viszonylag kevésnek számító éves össztermés miatt azonban az áfacsalásos kísérletek a statisztikákban könnyen kibukhattak, hiszen nem kellett túlságosan sok, fiktívnek szánt kiviteli bejelentés ahhoz, hogy az a képtelen statisztikai helyzet álljon elő, amely szerint az export meghaladja a megtermett teljes termésmennyiséget. Így a repcepiaci statisztikákból talán a legegyértelműbb módon olvasható ki, hogy az elmúlt időszakban milyen áfacsalásos praktikák zajlottak a hazai mezőgazdasági piacon.

A rendelkezésre álló adatok szerint a naptári éves repceexport 2009 óta mindig meghaladta a teljes hazai termést, kivéve a 2013-as évet. A különbség ingadozott, de általában 100-150 ezer tonnát tett ki. Tehát évente papíron ennyivel több repce hagyta el az országot annál, mint amennyit a betakarított termés valójában lehetővé tett volna – olvasható az agrárszektor.hu portálon.