Időszakos elszámolás számlázási szabályai

Megosztás Tetszik

Hogyan kell feltüntetni a dátumokat az időszakos elszámolású számlán, és elég-e a szóbeli megállapodás az időszakos elszámolásról? – kérdezte az Adózóna olvasója. Bunna Erika adótanácsadó válaszolt.

(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően teljesítés

a) a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi,

b) az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik.

A fenti szakasz és az áfatörvény további rendelkezései alapján az ön kérdéseire a válasz:

Az 1.) pontot megválaszolva, a példa időszak és dátumok megfelelőek. Utólagos elszámolás van, azaz az elszámolási időszak utolsó napját követően történik a számlázás, tehát a teljesítési időpont a fizetési esedékesség lesz (a 60 napba is beleférünk). Ezzel a július 1-jétől irányadó 8 napos számlakiállítási határidő problematikája sem vetődik fel.

A 2.) pont esetében a számla kötelező elemeinél nincsen különösebb rendelkezés az időszakos elszámolás alkalmazása vonatkozásában, de javaslom, hogy az elszámolási időszakot tüntessék fel a számlán, legalább a szöveges részben. A példa esetben elegendő annyi, hogy „elszámolási időszak: 2020. július”.

A 3.) pontot illetően, bár az írásbeliség szó szerint nincs kötelezővé téve az áfatörvényben, azonban véleményem szerint mindenképpen érdemes beleépíteni a szerződés szövegébe, elkerülve ezzel a jövőben esetlegesen felmerülő félreértéseket, a felek közötti vitákat a teljesítési időpont meghatározását illetően.