hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Idegen ingatlanon végzett beruházás áfakezelése

  • dr. Kelemen László adószakértő, jogász

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a közelmúltban tett közzé egy adózási kérdést (2023/8.) az idegen ingatlanon végzett beruházások áfakezelését illetően. Az adózási kérdés egy régóta húzódó problémát rendez: hogyan kell kezelni az idegen ingatlanon végzett beruházások átadását/átengedését.

A kérdéssel az Adózónán "Bérelt ingatlanon végzett beruházás" című írásunkban már korábban is foglalkoztunk.

Az adózási kérdés rögzíti, hogy: „[a]z Áfa tv. 259. § 21. pontja értelmében tárgyi eszköz az ingatlan, valamint az olyan ingó termék, amely vállalkozáson belüli rendeltetésszerű használatot feltételezve, legalább 1 évet meghaladó időtartamban szolgálja a gazdasági tevékenység folytatását.

Az uniós szinten harmonizált áfaszabályok által alkalmazott ingatlanfogalom értelmezésében a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (Vhr.) 13b cikke nyújt iránymutatást. […] A definíció értelmében – az áfa rendszerében – az épületen, építményen túl az épület, építmény szerves részét alkotó, meghatározott alkotóelemek, illetve az épületbe, építménybe állandó jelleggel beépített, meghatározott alkotóelemek önmagukban is ingatlannak minősülnek. Ha az áfaalany a bérelt ingatlanon olyan értéknövelő beruházást hajt végre, mely önmagában megfelel a Vhr. 13b cikke szerinti ingatlanfogalomnak, akkor e beruházás önmagában is ingatlannak és ezáltal tárgyi eszköznek minősül az Áfa tv. alkalmazásában.

Az előzőekből az következik, hogy az adóalanyt a beruházás kapcsán terhelő előzetesen felszámított adó levonásának joga az Áfa tv. 135–136. §-aiban foglaltakra is figyelemmel gyakorolható.

Olvassa el az Adózóna áfával kapcsolatos egyéb írásait is!

Az Áfa tv. 135–136. §-ai értelmében, ha a tárgyi eszköz beszerzésének évéhez képest a figyelési időszakon belül (mely ingatlan tárgyi eszköz esetében a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének hónapjától kezdődő 240 hónap) változás következik be a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben, vagy a tárgyi eszköz értékesítésre kerül, az adóalany a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó összegének meghatározott része tekintetében utólagos kiigazításra válhat kötelezetté.”

A fentiek tehát rögzítik, hogy tárgyi eszköz/ingatlan az idegen ingatlanon végzett beruházás, még akkor is, ha az önállóan (úgymond „saját jogán”) nem tekintendő ingatlannak.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja az egyéb részleteket!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink