Áfabonyodalmak határokon túl: háromszög- vagy láncügylet?

Megosztás Tetszik

Cseh cég egy német cégnek értékesít szenet, amely azt eladja egy magyar cégnek, amely továbbértékeíti egy szlovák cégnek. Szerepeltetheti-e a magyar cég háromszögügyletként ezt az áfabevallásában? – kérdezte olvasónk. Dr. Kelemen László jogász, adószakértő válaszolt.

"A" cseh bánya szenet értékesít "B" német cégnek, amely eladja a szenet "C" magyar cégnek, amely továbbértékesíti "D" szlovák cégnek. A szállítást "C" magyar cég fizeti. Az árut "A" cseh bányától "D" szlovák végfelhasználónak szállítják le közvetlenül. Mind a négy cég rendelkezik EU-s adószámmal. "C" magyar társaság ezt simán kezelheti háromszögügyletként úgy, hogy "B", "C", "D" cégeket tünteti fel az A60-as bevallásban? Vagy "B" német cégnek be kell jelentkeznie Csehországba az áfa hatálya alá, ahol áfásan megvásárolja a terméket, és úgy értékesíti nekünk közösségen belülre? – kérdezte olvasónk.

A háromszögügylet alkalmazási feltételeinek nem felel meg az ügylet, hiszen négy szereplő található meg az étékesítési láncban – szögezte le válasza elején szakértőnk. Mindenképpen láncügyletről beszélünk, hiszen az értékesítések egyetlen szállítással járnak, és a termék az első értékesítőtől közvetlenül a végső beszerzőhöz kerül.

A közösségi bírósági esetjog (és a magyar jogértelmezési gyakorlat) tükrében az ügylet helyes megítélése az alábbi:

– A (cseh) cég értékesítése belföldi ügylet Csehországban;

– B (német) cég értékesítésének teljesítési helye Csehország, így adóalanyként nyilvántartásba kell vetetnie magát Csehországban, ezáltal viszont jogosult A cég oldaláról rá hárított cseh áfa levonására, és jogosult közösségi adómentesség alkalmazására;

– C (magyar) cég mivel köztes szereplőként fuvaroztat, így meg kell határozni, hogy az ügyletben vevőként vagy eladóként jár el. Jogszabályi vélelem alapján (áfatörvény 27. § (2) bekezdése) vevőként jár el, így a beszerzéshez kapcsolódik a termék fuvarozása, ezáltal a C adóalany a fuvarozás rendeltetési helyén valósít meg közösségi beszerzést, majd pedig egy belföldi értékesítést (27. § (3) bekezdése), így C adóalanynak elvileg Szlovákiában kell adóalanyként bejelentkeznie;

– D (szlovák) adóalany így belföldi beszerzést hajt végre.

Ha a német cég bejelentkezik Csehországban akkor a háromszög-egyszerűsítés szabályait érdemes megvizsgálni, ugyanakkor erre vonatkozóan a szlovák rendelkezéseket kell alkalmazni, hiszen a szlovák áfaszabáyok adhatnak felmentést a magyar köztes szereplő adóalanykénti bejelentkezése alól. Ha a fuvarozás érkezési helye Magyarország lenne, akkor – szakértőnk véleménye szerint – lehetne alkalmazni a háromszög-egyszerűsítés szabályait a 91. paragrafus (2) bekezdése és a 141. paragrafus alapján.