A fordított adózás alkalmazásának feltételei: mutatjuk a részleteket

Megosztás Tetszik

Mik a fordított adózás alkalmazásának feltételei, milyen esetekben állítható ki fordított adózású számla? Olvasói kérdésre dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: szeretném megkérdezni, hogy építőipari szolgáltatás végzésekor milyen feltételekkel lehet FAD-os számlát kiállítani? Kell-e a megrendelőtől írásbeli nyilatkozatot kérnem, például, hogy építési engedélyhez kötött terület, vagy van egyéb feltétel is?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Egyértelmű válasz az adott szolgáltatás részletes ismeretében lenne adható. Általánosságban az alábbiak mondhatóak el:
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 142. §. (1) b) pontja alapján az adó megfizetésére a szolgáltatás igénybevevője köteles:
„a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása építési hatóságiengedély-köteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának”.

Tehát a fordított adózás alkalmazásának feltételei a következők:

1. Az ügylet szolgáltatásnyújtásnak minősül. Ezt a kérdést különösen abban az esetben szükséges tisztázni, ha az ügylet mind termékértékesítési, mind szolgáltatásnyújtási elemeket tartalmaz. Amennyiben az ügylet komplex ügyletnek minősül, úgy a teljes ügyletre azonos adókezelést kell alkalmazni, azaz egységesen fordított adózás vagy egyenes adózás alkalmazandó mind a szolgáltatásnyújtási mind a termékbeszerzési elemekre is.

Ennek megítéléséhez vizsgálni kell az ügylet jellegadó tartalmát. E tekintetben a szerződés célja és megvalósítása a döntő, például, szolgáltatásnyújtásnak minősítette a bíróság a legyártott nyílászárók konkrét helyen és épületben történő beszerelését. Elmondható, hogy minél kevésbé rutinszerűbb, minél inkább komplex az adott termék beépítése, annál inkább felmerül, hogy az ügyletben a szolgáltatási elemek dominálnak.

2. A szolgáltatás építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkának minősül. Egyéb szerelési munkának minősül például a technológiai szerelés is.

3. A szolgáltatás ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányul. Ezen feltétel akkor teljesül, ha pl. a napelemek alkotórészi kapcsolatban vannak az ingatlannal. Az alkotórészi kapcsolat esetén az épületbe állandó jelleggel beépített bármely olyan alkotóelemről van szó, amely az épület vagy építmény lerombolása vagy megváltoztatása nélkül nem távolítható el, vagy a beépített alkotóelem az épület vagy építmény szerves részét alkotja, és amely nélkül az épület vagy építmény nincs befejezve.

4. Az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása egyéb átalakítása építési hatóságiengedély-köteles, vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött. A 2008/87. Adózási kérdés értelmében építési hatóság alatt minden olyan hatóságot érteni kell, amely építési, bontási tartalmú engedély kiadására jogosult. Amennyiben az engedélyt kiadó hatóság az érintett engedély tekintetében nem minősül építési hatóságnak, azaz nem építési, bontási engedély kiadására jogosult, úgy ezen feltétel nem teljesül.

Amennyiben a beruházás, amelyhez a szolgáltatás kapcsolódik, engedélyköteles, úgy a feltétel teljesül. Ebből adódóan indokolt megvizsgálni, hogy a szolgáltatás térben és időben az engedélyköteles beruházáshoz kapcsolódik-e.

5. Az áfatörvény 142. § (3) bekezdése alapján a fordított adózás abban az esetben alkalmazandó, ha mindkét fél belföldi adóalany, és egyik félnek sincs olyan jogállása, mely alapján tőle az adó megfizetése ne lenne megkövetelhető.

Mint a fentiekből látható a megrendelő nyilatkozata nem feltétele a fordított adózás alkalmazhatóságának, ennek ellenére azt a felek kérhetik egymástól a 142. §. (5) bekezdése alapján:

„(5) * Az érintettség valószínűsítése mellett az ügylet teljesítésében érintett bármelyik fél kérheti
a) a többi érintett féltől, hogy nyilatkozzon,
b) az állami adóhatóságtól pedig, hogy tájékoztassa
a (3) bekezdésben említett feltételek teljesüléséről, illetőleg arról is, hogy az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben az értékesítő adóalany élt-e, és ha igen, milyen terjedelemben élt ott említett választási jogával.”

Mint látható továbbá a megrendelő nyilatkozattételi kötelezettsége arra vonatkozik, hogy belföldi adóalany-e, és nincs olyan jogállása, mely alapján tőle az adó megfizetése ne lenne megkövetelhető (természetesen a szolgáltatás nyújtója kérhet a többi feltétel vonatkozásában is információt).