Fontos magyar áfaügyet véleményezett az uniós főtanácsnok

Megosztás Tetszik

Az alanyi áfamentesség utólagos választásának lehetőségét kizáró magyar szabályozás nem ellentétes az uniós joggal – ismertette az uniós főtanácsnok indítványát az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága csütörtökön.

A bírósági tájékoztatás szerint Nils Wahl főtanácsnok indítványában arra emlékeztetett, hogy az uniós áfairányelv értelmében a tagállamok ugyan felmenthetik a kisvállalkozásokat az áfával kapcsolatos egyes vagy akár valamennyi kötelezettségük alól – ideértve a tevékenység megkezdésének adóalanyként történő bejelentési kötelezettségét is –, Magyarország azonban nem élt ezzel az uniós jog által biztosított lehetőséggel. Következésképpen a bejelentési kötelezettségének eleget nem tevő adóalannyal szemben a magyar hatóságok jogszerűen szabhattak ki mulasztási bírságot.

A főtanácsnoki indítvány előzménye, hogy egy magánszemély két internetes aukciós portálon online kereskedést folytatott, amelynek keretében főként műszaki cikkeket értékesített. E tevékenységét az adóhatóságnak nem jelentette be, és az elért árbevétele és nyeresége után adót sem fizetett.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mulasztási bírságot szabott ki azért, mert a kereskedő úgy végzett áfaköteles tevékenységet, hogy azt előzőleg elmulasztotta bejelenteni az adóhatóságnál. Ezt követően az áfa megfizetésének elmulasztása miatt adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszabott. Ez utóbbi szankciók jogszerűségét vitatja a kereskedő, azt állítva, hogy az ügyletei olyan csekély összegűek voltak, hogy a magyar áfaszabályok értelmében jogosult volt az alanyi adómentesség választására.

A luxembourgi székhelyű bíróság tájékoztatása szerint a svéd főtanácsnok úgy véli, hogy a magyar jogalkotó arra irányuló döntése, hogy az alanyi adómentesség alkalmazását bizonyos eljárásjogi követelményeknek rendeli alá, az áfairányelv által a tagállamok számára fenntartott mérlegelési jogkörbe tartozik.

Emellett a főtanácsnok hangsúlyozta, hogy mivel a kisvállalkozások az alanyi adómentesség választásának lehetőségét elvetve továbbra is dönthetnek úgy, hogy az általános áfaszabályozás hatálya alatt maradnak, kifejezetten indokoltnak tűnik, hogy az adómentesség választásáról nem nyilatkozó vállalkozásokat a tagállamok úgy tekintsék, mint amelyek az általános szabályok szerint kívánnak adókötelezettségüknek eleget tenni.

Mindezek alapján a főtanácsnok annak kimondását javasolja az Európai Unió Bíróságának, hogy az alanyi adómentesség utólagos választásának lehetőségét kizáró magyar szabályozás nem ellentétes az uniós áfairányelvvel.

Az uniós főtanácsnok feladata, hogy – pártatlanul és függetlenül eljárva – a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen az uniós bíróság elé. Véleménye nem köti a bíróságot, de a végső ítélet az esetek jelentős részében egybeesik azzal.