adozona.hu
Fiktívnek minősített számlákat lehet-e sztornózni, kell-e önellenőrzést végezni?
//test-adozona.hu/afa/Fiktivnek_minositett_szamlakat_a_NAV_lehete_96M075
Fiktívnek minősített számlákat lehet-e sztornózni, kell-e önellenőrzést végezni?
Tetszik
Ha egy számlakibocsátó kft. számláit a NAV fiktívnek minősít, akkor a számla sztornózható-e, és ezzel egyidőben önrevíziót kell-e végezni?– kérdezte olvasónk. Nagy Norbert adószakértő válaszolt.
A fiktív számla érvénytelenítésére csak akkor van lehetőség, ha az ellenőrzési eljárás még nem indult el. Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése alapján ugyanis az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás – a vizsgált időszakra vonatkozóan – önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az önellenőrzés lehetőségének hiánya miatt nem lehetséges a számlákat jogszerűen érvényteleníteni.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (3)
Dr. Darák Péter a 35.116/2021/5. számú ítélete kapcsán nyilván nem fogja engedni, hogy beleírják a széles nyilvánosságnak írt összegzésben, hogy miként magyarázkodik a korábbi 35.248/2018/6. számú ítélete kapcsán...
A lényeg, hogy a válasz továbbra is tévesen állítja, hogy nem lehetne sztornózni.
Természetesen a fiktív számla sztornózható, sőt, azt a számviteli alanyok esetén sztornózni is kell, hiszen az ilyen bizonylat nem hiteles (Szvt. 166. (2)). A sztornózás könyvelésekor nincs áfa, azt én egyéb ráfordításként könyvelném.
T 911
T 866
K 311
A sztornózás még az időszakot lezáró NAV ellenőrzés alatt/után is megtehető, azonban ennek nincs az áfára kihatása, az eredeti (hamis) számla utáni áfa fizetendő áfa marad (BFA).
Az önellenőrzésre tehát egy NAV által vizsgált fiktív számla sztornózása után nincs jogszerű lehetőség (Áfa tv. 55.§ (2)), azonban a sztornózásnak az égvilágon semmi akadálya nem lehet.
Nálam sokkal inkább a jóhiszeműség kérdése merült volna fel, mert néhány extrém esetben felmerülhet olyan teljesítés, aminél a számla hamis, bár a kérdésben ezek a részletinformaciók hiányoztak.
Vegyünk egy ilyen példát: Mi van akkor, ha a számlán nem a tényleges igénybevevő szerepelt, mert a tényleges vevő mondjuk alanyi áfa mentes volt, de az ellenértéket nem is fizették meg?
Ebben az esetben a számlakibocsátó nem is biztos, hogy értesült arról, hogy a számlája fiktív lett. Ha viszont utólag értesül és sztornózna, hogy a valódi vevõtõl követelje az ellenértéket, akkor mi van? Ilyenkor a sztornózás ellenére fennmarad a hamis számla áfája az új számla áfája mellett? Na ilyenkor kell vizsgálni, hogy a számlakibocsátó jóhiszemű volt-e, vagy benne volt-e a buliban?...
Kedves Zsolt,
Önt idézve:..”Később dr. Darák Péter vezette másik tanács már helyesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy csak a téves számla esetén van az adózónak ilyen sztornózási és visszaigénylési lehetősége (35.116/2021/5.), a NAV által jogerősen fiktívnek minősített számla esetén viszont nincs.”
A Kúria az Európai Unió Bírósága C-712/17.(EN.SA.) döntésében foglaltak alkalmazásával hozta meg már a Kfv.I.35.338/2018/9. számú ítéletét is, mely szerint … „Az érvénytelenítő számlának ugyanis alkalmasnak kell ennie az adókiesés veszélyének elhárítására, a stornózott számla erre akkor alkalmas, ha egyben elvégzik a kapcsolódó bevallás korrekcióját is. Ezt az adózó önellenőrzés keretében tudja megtenni, a felperesnek korábban - mivel vele szemben már folyamatban volt ellenőrzési eljárás - az Art. 49-§. (2) bekezdés alapján nem volt lehetősége. Ilyen esetben az adózó nem az ellenőrzés megkezdése miatt, hanem az önellenőrzés lehetőségének hiánya miatt nem tudja az érvénytelenítést joghatályosan megtenni. Valójában tehát nem az Áfa tv. 55.§ (2) szabályozott haladéktalanság követelményének elmulasztása miatt, hanem az érvénytelenítő számlák alkalmatlansága miatt alaptalan a felperes igénye.”
Válaszomban erre utaltam én is, amikor az írtam.."az önellenőrzés lehetőségének hiánya miatt nem lehetséges a számlákat jogszerűen érvényteleníteni."
A Kúrai Kfv.35116/2021/5. határozat elvi tartalma:
„A héa semlegesség és az arányosság elve arra kötelezi a tagállamokat, hogy a fiktív ügyletre vonatkozó számla kibocsátója számára tegyék lehetővé azt, hogy az e számlán szereplő általa megfizetett adó visszatérítését kérje, amennyiben kellő időben és teljes mértékben elhárította az adóbevétel kiesés veszélyét.
Az uniós jog szerint az adófizetés alól való mentesülés feltétele a jóhiszeműség és az adóbevétel kiesés veszélyének kellő időben történő elhárítása, s ezek vizsgálata adott tényállás mellett, az ismételt ellenőrzés iránti kérelem elbírálása Air. 92. § b) pontja szerinti konjunktív feltételeinek vizsgálata szempontjából is jelentőséggel bírnak. Jelen ügyben a konjunktív feltételek közül sem az új tény, körülmény, sem pedig az adózó jóhiszeműsége nem állt fenn, mert lényegében az érvénytelenítő számla kiállítására az elsőfokú határozat ismeretében került sor, amire maga a felperes az ahhoz tartozó kísérő levélben kifejezetten utalt…”
https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/hirlevel/hirlevel2111.pdf
Üdv. Nagy Norbert
Sajnos a téma nem ilyen egyértelmű, dr. Darák Péter miatt, mindazonáltal a fiktív számla sztornózható, csak ennek nincs kihatása az áfára.
Fiktív számla esetén a NAV az általános forgalmi adót mind a számla befogadójánál meg kell tagadnia, a kibocsátónál pedig meg kell fizettetnie, mert az irányelv 203. cikke és az EUB gyakorlata is ezt követeli meg. A fiktív számla esetében ugyanis nincs adósemlegesség, mert az ugye valójában adócsalás, meg okirathamisítás, stb., stb. (lásd C-642/11, Stroy trans ügy).
A válasz viszont téves állítja, hogy nem lehetne sztornózni. Természetesen a fiktív számla sztornózható, sőt, azt a számviteli alanyok esetén sztornózni is kell, hiszen az ilyen bizonylat nem hiteles (Szvt. 166. (2)). Ez még egy számlakibocsátónál, az időszakot lezáró NAV ellenőrzés alatt/után is megtehető, azonban ennek nincs az áfára kihatása. Egyébként, ha a számlakibocsátó sztornózza a számlát, akkor az kihat a polgári jogi megítélésre is, ezért a vevőtől a fiktív számlára kapott összeg visszafizetendővé válik.
A lényeg az, hogy a fiktív számla sztornózásától még a hamis felszámított áfa fennmarad.
A kérdés talán azért merült fel, mert a Kúria zavaros joggyakorlatot folytat / folytatott. Dr. Darák Péter tanácsa ugyanis megengedte egy fiktív számla esetében a visszaigénylést, amit igencsak aggályos magyarázattal kísértek. Lásd: 35.248/2018/6., https://kuria-birosag.hu/hu/sajto/kuria-hatarozatot-hozott-az-afa-tv-55-ss-2-bekezdeseben-szabalyozott-feltetelek-teljesulese Ebben az ügyben dr. Darák Péter tanácsa összekeverte a téves és a fiktív számla sztornózhatóságát és annak visszaigényelhetőségét. Ez súlyos ítélkezési hiba volt.
Később dr. Darák Péter vezette másik tanács már helyesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy csak a téves számla esetén van az adózónak ilyen sztornózási és visszaigénylési lehetősége (35.116/2021/5.), a NAV által jogerősen fiktívnek minősített számla esetén viszont nincs. Ez abból is következik, hogy az irányelv és a magyar áfa törvény szerint is az adózónak kell elhárítania az adókiesés veszélyét, de ha azt a NAV hárítja el, akkor az áfából BFA lesz (értsd: büntető forgalmi adó).
Egyébként dr. Darák Péter tanácsa később azzal magyarázta a fenti 35.248/2018/6. ítéletét, hogy csak néhány hónappal utána hozták meg a C-712/17. sz. EN.SA ügy ítéletét, amiben a fiktív számla áfája BFA lett. Hmmm. A fenti Stroy trans ügyben képviselt EUB álláspont már évtizedek óta ismert volt, és az EN.SA ügyben csak ezt ismételték meg, az egyáltalán nem volt nóvum, így a 35.248/2018/6. ítélet hibás volt, de a NAV akkoriban nem kérte az AB előtti felülvizsgálatot, a téves ítélet meg úgymaradt.
Mindebből az is látszik, hogy az igazságszolgáltatás időnként az állam kárára is képes tévedni, de nekünk adózóknak sokkal inkább fáj, ha az államot támogató ítéletek születnek kétséges áfa ügyekben, főleg a "tudta, vagy tudhatta" fordulat megítélése terén.
Szóval lehet sztornózni a fiktív számlát, csak minek is, ugye.