Ezt kell tudni a tárgyi eszközökről III. rész – az áfalevonás szabályai

Megosztás Tetszik

A tárgyi eszközök az egyik legnagyobb értéket képviselik egy-egy vállalkozás vagyonában, ezért fontos annak számviteli és adójogi helyzetével tisztában lenni. Cikksorozatunk első részében a számviteli szabályokat jártuk körbe, a második részben az áfakötelezettség megállapításával, az áfa alapjával és mértékével foglalkoztunk. Most az áfalevonás szabályait tekintjük át.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) logikája alapján a megvásárolt/beszerzett eszközökhöz kapcsolódó áfa levonásba helyezhető olyan mértékben, amilyen mértékben az az adóköteles tevékenységet szolgálja az áfatörvény 120. §-a alapján. Ez egyébként kiterjed mind a vásárolt, mind a saját beruházás körében előállított tárgyi eszközökre, azaz egy saját beruházás keretében létrehozott tárgyi eszköz használatbavételekor tehát adófizetési kötelezettség keletkezik, melynek alapja a létrehozás költsége. Az erre vonatkozó áfa pedig levonható lesz az adóköteles tevékenység arányában. Viszont ha egy alanyi adómentes adóalany hajt végre egy ugyanilyen saját beruházást, akkor viszont neki a megvalósított beruházás utáni áfa levonásra nincs lehetősége az alanyi adómentes jogállása miatt.

A tárgyi eszközök értékére és használati idejére való tekintettel azonban az áfatörvény úgynevezett figyelési időszakot állapít meg az áfatörvény 135. § alapján. Ennek értelmében az ingatlanokra 20 év azaz 240 hónap, a nem ingatlanokra pedig 5 év azaz 60 hónap figyelési időszak vonatkozik.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja (példákon keresztül is bemutatva), hogy a levonási szabályok miként módosulhatnak annak függvényében, hogy a figyelési időszak alatt az adólevonásra jogosító tevékenységben milyen változás történik!