adozona.hu
Ezt is tudni kell a jóváíró számláról – Példa az MLM-cég
//test-adozona.hu/afa/Ezt_is_tudni_kell_a_jovairo_szamlarol__MLMc_MK2CUW
Ezt is tudni kell a jóváíró számláról – Példa az MLM-cég
Hogyan kell számlázni a multi-level marketing (MLM) cég partnereinek nyújtott vásárlási kedvezményt, s vállalkozóvá kell-e válnia a magánszemélynek, ha nemcsak vásárol a cégtől, hanem marketingtevékenységet is folytat? – kérdezte olvasónk. Bartha Katalin okleveles adószakértő (InterTax Pro Kft.) válaszolt.
Egy MLM-cég felépítésén dolgozik egy vállalkozás. Az egyik vevő nem szándékozik vállalkozóként dolgozni, csak, és kizárólag saját fogyasztásra vásárol a termékekből. A cég által mindenki számára egyformán elérhető kedvezményeket ad a vásárlóinak, a megvásárolt termékek bruttó értékének valamilyen százalékában. A kedvezményt rögtön vásárlás után leszámlázza a kft. (jóváíró számlát készít róla), viszont ezt a kedvezményt a vevő csak a következő vásárlásnál számíthatja be, kompenzálhatja. Helyes-e ez így? Nem gond-e, hogy a jóváíró számla akár hónapok eltelte után, a következő vásárláskor íródik jóvá pénzügyileg? – kérdezte olvasónk.
Ha viszont a magánszemély nemcsak vásárol a kft.-től, hanem marketing-tevékenységet is folytat, más magánszemélyeket beszervez vevőként, illetve szervezőként dolgozik, milyen időponttal kell vállalkozóvá válnia? Elegendő csak akkor kiváltania a vállalkozói igazolványát, amikor már olyan összeg kiszámlázására van lehetősége, amikor megéri vállalkozóvá válnia (akár egy év múlva, 2016-ban)?
Olvasónk azt a kérdést is felvetette, hogy okoz-e gondot a kft. esetében, ha egy összegben számlázzák le felé a vállalkozói jutalékot, és ez esetlegesen két különböző adóévet érint (2015-2016)? Milyen dátummal készüljön el ez esetben a vállalkozói szerződés? Amennyiben a vevő mégis úgy dönt, hogy magánszemélyként érvényesíti a kedvezményt, és nem válik vállalkozóvá, akkor mit tud tenni a kft.? Visszamenőlegesen a jóváíró számlákat milyen dátumokkal készítse el?
Szakértőnk válaszában először is leszögezte, hogy a kérdésekben szereplő felvetésekre csak a tényállás teljes körű ismerete mellett adható körültekintő válasz, a kérdésében rögzítettek alapján az alábbiakat érdemes tudni.
A jóváíró vagy az általános forgalmi adóról (áfa) szóló CXXVII. törvény 168. paragrafusának (2) bekezdése és a 170. paragrafus szövege szerinti számlát helyesbítő okirat lényege, hogy az alapügylet adatait módosítja, korrigálja. A kérdésben említett vevő esetében azonban egyrészt nem korrekcióról van szó, hanem kedvezményről, másrészt az érvényesíthető kedvezmény nem az alapügylethez kapcsolódik, hanem a soron következő vásárláshoz, amikor az előző vásárlással megszolgált kedvezményt a magánszemély/vállalkozó igénybe kívánja venni.
Ezen ellentmondás is mutatja, hogy az vevő által választott elszámolási mód nem felel meg a számviteli és adójogi előírásoknak. Ahhoz, hogy adójogilag, számvitelileg is megfelelő lehessen a megszerzett kedvezmény-jogosultság, az MLM-partnernek olyan nyilvántartást, analitikát kellene vezetnie, amely a cég és a jogosult vevő számára is mindenkor egyértelműen tartalmazza az ügyletet: például külön e célra szolgáló „vevőfolyószámlán” történő nyilvántartással vagy a kedvezmény értékének/mértékének megfelelő utalvány átadásával, amelyet például bevonnak a következő értékesítéskor, amikor a vevő a kedvezményt érvényesíti.
A leírtak alapján célszerű lehet a kedvezménybiztosítás rendszerét a pontgyűjtő akciók metodikájához hasonlóan, azok mintájára kialakítani (nem feltétlenül pontok alkalmazásával). (E témában az Adózónán is több cikk, kérdés-válasz megjelent korábban.)
Adóköteles gazdasági tevékenység csak adószám birtokában folytatható. Amennyiben a magánszemély vállalkozóként kívánja folytatni a tevékenységet, az adószám, illetve amennyiben szükséges, a vállalkozói igazolvány kiváltását úgy kell intéznie, hogy az a gazdasági tevékenység megkezdésekor már a rendelkezésére álljon.
A kérdésben felvázolt konstrukció megvalósulási formáját tekintve – minthogy nem szerződés alapján vállalt kötelezettség teljesítéséről van szó a magánszemély részéről – ez praktikusan azt jelenti, hogy az ügylet realizálásakor, a számlázásra jogot adó esemény bekövetkeztekor legkésőbb rendelkeznie kell az adószámmal, illetve a vállalkozási tevékenység folytatására jogosító engedéllyel, bejelentkezéssel. Amennyiben más jellegű a magánszemély által a vállalkozás részére végzett tevékenység, illetve szerződéses kötelmen alapul, már a szerződést is vállalkozóként szükséges megkötnie.
A szerződés tartalmát – így az elszámolási időszakot is – a felek szabadon határozhatják meg. Mindazonáltal célszerű azt a szolgáltatást nyújtó áfabevallási periódusaihoz igazítani. Szerencsés, ha az elszámolási időszak nem hosszabb, mint az üzleti év, hiszen számviteli szempontból mindenképpen szükséges tekintettel lenni az összemérés elvére, hogy a vonatkozó tevékenységhez kapcsolódó időszaki bevételek és költségek, ráfordítások ugyanazon elszámolási időszakba, üzleti, illetve adóévbe kerüljenek.
A leírtak, illetve a kérdések alapján célszerű előzetesen áttekinteni és kialakítani a kedvezménybiztosítás rendszerét, annak számviteli és adójogi kezelését mind a magánszemélyre, mind pedig a vállalkozási tevékenységet folytatókra vonatkozóan. Ebből kifolyólag, ha a magánszemély mégsem kíván vállalkozóvá válni, a magánszemélyre kialakított módon kezelhetik a kedvezményeket.
Minthogy az első kérdéskörre adott válasz alapján jóváíró számla a vázolt konstrukcióban jogszerűen nem alkalmazható a kedvezmény tervezett elszámolására, így azok utólagos kibocsátásának kérdése okafogyottá vált.
Hozzászólások (0)