adozona.hu
Ezért jó, ha számlatömb is van a számlázóprogram mellett
//test-adozona.hu/afa/Ezert_jo_ha_van_szamlatomb_is_a_szamlazopro_EEK2VN
Ezért jó, ha számlatömb is van a számlázóprogram mellett
Tetszik
Cégünk számlázóprogrammal számláz. Könyvelőként kértem a cégvezetőktől, hogy legyen kézi számlatömbünk is, ha a számlázóprogrammal, illetve a számítógéppel történik valami, és sürgősen ki kell állítani egy számlát. Új gazdasági vezetőnk kéri, mondjam meg, ezt melyik törvény rögzíti, mert szerinte nem kell számlatömb, ha van számlázóprogram – ecsetelte dilemmáját olvasónk. Magos Zoltánné adószakértő válaszolt.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 159-164. paragrafusai rendelkeznek a számlakibocsátási kötelezettségről. A számlát készpénzes fizetés esetén haladéktalanul, egyéb esetben 15 napon belül ki kell állítani.
Számlakibocsátási kötelezettségének az adóalany nyomtatványboltban kapható szigorú számadású számla/számlatömb használatával, valamint a jogszabályoknak megfelelő számlázóprogrammal is eleget tehet. A számlakibocsátási kötelezettségnek eleget kell tenni egy esetleges műszaki probléma vagy áramkimaradás esetén is, ha emiatt a számlázóprogram nem működőképes.
Ilyen esetben a vállalkozás döntése, hogy a műszaki probléma elhárításáig is üzemel-e; ha igen, akkor célszerű számlatömböt is tartani, mellyel ilyenkor is biztosítható a számlakiállítási kötelezettség teljesítése.
Tehát, a kérdésre válaszolva, konkrét előírás nem ismert arra vonatkozóan, hogy számlázóprogram mellett az adóalany számlatömböt is vásároljon, de számlakibocsátási kötelezettségét műszaki probléma esetén is teljesítenie kell.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (3)
Én továbbra is azt gondolom, hogy az új gazdasági vezetőnek igaza van. Nem kell a számlatömb!
Megjegyzem, hogy a kérdező nem is említette, hogy készpénzben történne a kiegyenlítés, de az általam említett készpénzes, készpénzhelyettesítős gyakorlati esetek valósak, az érintett vállalatoknak a haja szála se görbült a pénzátvételi bizonylatot követő számlázás miatt.
Továbbra is fenntartom, hogyha az adózó akkor is haladéktalanul állítja ki a számlát, ha az erre alkalmas eszköze rendelkezésre áll.
Megjegyzem, hogy a HÉA irányelv a számla (nem nyugta) kibocsátásának határidejét (a közösségi fordított áfázású számla kivételével) tagállami hatáskörbe utalja. A magyar szabályozás pedig a "haladéktalan" fogalmát egyáltalán nem magyarázza. Belátható, hogy a "haladéktalan" 2007-ben még a legkézenfekvőbb módon - üzemzavar esetén - számlatömbös számlázást jelentett, azt a mai fejlettségi szinten már eltérően kell megítélni. Nyilvánvaló, hogy 2018-ban egy vállalat nem fog papíralapú számlázásba kezdeni pusztán egy rövid üzemzavar okán. Továbbra is hangsúlyozom, hogy NEM NYUGTAADÁSról van szó!
A papíralapú számlakibocsátás a múlté, annak kivezetése nem döntés, hanem idő kérdése! Gondolom 20-30 év múlva nem papíron történik majd az adózók - nem magánszemélyek - közti gazdasági eseményeinke dokumentálása.
Addig is az adóhatóságnak nem feladata az igencsak ritka technikai, áramellátási hiba miatt az azonnali papíralapú számlázás irányába tolni a nagyobb, szoftvereket alkalmazó adózókat. Az adózónán rosszul tudják, valójában nem is fenyeget a NAV ilyesmivel, ha egyébként az adózó jogkövető magatartást mutat. (Ismét gangsúlyozom: Számlázás! Nem nyugtaadás!)
Jó lenne, ha az adózóna se tolná a cégek közti számlázásra a "szentséges számlatömböt", hogy az a tutituti.
Tisztelt Hozzászóló!
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 163. § szerint:
(1) Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb
a) a teljesítésig,
b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig,
de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni.
(2) Az (1) bekezdésben említett ésszerű idő
a) a 89. § szerinti termékértékesítés vagy olyan szolgáltatásnyújtás esetén, amely után az adót a Héa-irányelv 196. cikkének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alapján a szolgáltatást igénybevevő fizeti, a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján belüli,
b) az a) pont alá nem tartozó, valamint a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített termékértékesítéstől, szolgáltatásnyújtástól eltérő olyan esetekben, ahol az ellenértéket - ideértve az előleget is - készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, haladéktalan,
c) egyéb, a b) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 15 napon belüli
számlakibocsátási kötelezettséget jelent.
Fenti jogszabályi hely alapján készpénzes fizetési módnál a számlát haladéktalanul, vagyis azonnal kell kiállítani, nem elegendő 15 napon belül. Ugyanezen álláspontot tartalmazza a NAV az erre vonatkozó „A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai” c. információs füzete is.
Tisztelettel:
Magos Zoltánné
"Azért jó ám az a számlatömb, tartsanak csak belőle..." - köszönöm, de nem.
10 évvel ezelőtt még egyetértettem volna, a számlatömb "biztonsági" megoldásként való alkalmazásával, de ma már nem. Nyilvánvalóan a számlakibocsátási kötelezettség legegyszerűbb esetéről lehet szó, amikor a kedves vevő azonnal fizet és számlát kér. Én már láttam hipermarkettől elkezdve a nagykereskedelmi cégeken át a VOLÁN vállalatig azt, hogy felvették a kedves vevő adatait és 15 napon belül megküldték a számlát, a pénz átvételéről pedig már kapott bizonylatot (pénztárgépest, vagy készpénzhelyettesítővel való fizetés esetén gépi bizonylatot). Ezzel mulasztás nem történik.
Az adóhatóság még azzal is egyetért, hogy a számla PDF-ben elküldhető e-mailben is, amit a vevő kinyomtathat magának. Akkor meg minek a számlatömb? Annak az adatait ugyanis hamarosan minden esetben kézzel be kellene vinni valamilyen szoftverbe (most még csak 100 eFt áfa tartalom felett).