adozona.hu

Euró elfogadása kereskedelemben, vendéglátásban

//test-adozona.hu/afa/Euro_elfogadasa_kiskereskedelemben_vendegla_X36FSU

Euró elfogadása kereskedelemben, vendéglátásban

adozona.hu

2018.11.02., 12:35 Frissítve: 2018.11.02., 08:08

Tetszik

Hogyan kell helyesen eljárni, ha a kereskedő vagy a vendéglátó eurót szeretne elfogadni? – kérdezte az Adózóna olvasója. Antretter Erzsébet szenior menedzser, a Niveus Consulting Group szakértője válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Több ügyfelem is jelezte, hogy szeretnének elfogadni eurót kiskereskedelemben, vendéglátóiparban. A helyes eljáráshoz szeretnék segítséget kérni. 1. Hogyan kell helyesen eljárni, ha a pénztárgép kezeli az eurót, és ha nem? 2. Jól látható helyen kifüggesztett alkalmazott árfolyam elegendő? Ha a pénztárgép kezeli az eurót, akkor ezzel az árfolyammal átszámított eurós összeget kell beütni a pénztárgépbe? 3. Ha nem kezeli az eurót, akkor be kell ütni a forintértéket, és a kifüggesztett árfolyam szerint kell elvenni az eurót a vendégtől/vásárlótól? Ennek a nyilvántartása hogyan történik a pénztárgépben? El kell különíteni az eurót a kasszában? 4. Fel kell-e tüntetni az árakat euróban is? Vagy elég a kifüggesztett árfolyam? 5. Visszaadni csak forintban lehet? Ha van a pénztárban euró is, akkor lehet visszaadni euróban is eurós fizetés alkalmával? Ez nem minősül pénzváltó tevékenységnek? 6. A cégek jellemzően az MNB-árfolyamot alkalmazzák az áfatörvény és a számviteli törvény esetében. A kifüggesztett árfolyam ezzel természetesen nem egyezik meg. Hogyan állapítom meg az euróval történt fizetés esetén az áfaalapot, illetve a bevétel értékét? (Egy 12 700 forint értékű árunak 2700 forint az áfája. A kifüggesztett árfolyam 285 forint/euró, így elkérek az áruért 45 eurót, aminek – kerekítve – 10 euró az áfatartalma. Bekerül a valutapénztárba 45 euró. Ezen a napon az MNB-árfolyam 320 forint/euró. Milyen forintértéken állapítom meg a valutapénztárban szereplő euró értékét? Mennyi lesz a számviteli törvény szerinti árbevétel, és mennyi lesz a fizetendő áfa összege?)

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Véleményem szerint el kell különíteni azt az esetet, amikor az árak az üzletben csak forintban kerülnek a termékeken feltüntetésre (ekkor az átváltáskor alkalmazott árfolyam mindenképpen kifüggesztendő az üzletben) és azt, amikor az árak mind euróban, mind forintban feltüntetésre kerülnek a termékeken.

Amennyiben kizárólag forintban tüntetik fel az árakat a termékeken, de a fizetés euróval is történhet, meglátásom szerint nem probléma, ha a pénztárgép nem kezeli az eurót, mivel a vevő a forintban meghatározott értéket egyenlíti ki euróval, a pénztárgépbe a forintos értéket kell beütni, illetve a nyugtán is forintértéknek kell megjelennie, így árbevételként és áfaalapként is a forintos összeg jelenik meg.

Mivel az árak kizárólag forintban kerülnek meghatározásra, a kereskedő kvázi forintért megveszi a vevőtől az eurót, amit az üzletben kiírt árfolyamon átszámítva tesz be a valutapénztárba [a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 60. § (1) alapján]. A példában így a 45 eurót nem 320 forint, hanem 285 forintos árfolyamon kell szerepeltetni, hogy ezzel a forintértékkel (12 700 forint) megegyezzen. A visszaadás történhet forintban és euróban is – amennyiben forintban történik, úgy az átadott euró kifüggesztett árfolyammal beszorzott forintértéke és a termék forintos ellenértéke közötti összegeket kell visszaadni.

Amennyiben euróban adnak vissza, úgy a visszaadott összeget a számviteli politikának megfelelően kell kivezetni (átlagárfolyam, FIFO stb.)

A pénztárgépben az eurót mindenképpen javasolt elkülöníteni.

Amennyiben viszont az árak minden termék esetében euróban is feltüntetésre kerülnek, mindenképpen szükséges egy olyan pénztárgép, amely kezeli az eurós ügyleteket is és a nyugtán az árnak euróban kell megjelennie. Ekkor a könyvelésben és a nyugtán a hitelintézeti vagy MNB árfolyamon átszámítva kell szerepeltetni a forintértéket, amelyet a pénztárgépnek képesnek kell lennie kezelni.

A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § (1) 92. pont alapján nem minősül pénzváltási tevékenységnek a belkereskedelemben az áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos ügyletekre vonatkozó fizetések teljesítése, ezt az MNB alábbi állásfoglalása is megerősíti: http://alk.mnb.hu/data/cms2426027/Kozzeteteli_verzio_153491.pdf.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.

H	K	Sze	Cs	P	Sz	V
30	1	2	3	4	5	6
7	8	9	10	11	12	13
14	15	16	17	18	19	20
21	22	23	24	25	26	27
28	29	30	31	1	2	3

adozona.hu