Értelmezési zűrök az áfakulcs körül - így javítható a tévedés

Megosztás Tetszik

Akkor most mennyi a bontott félsertés áfája? A március közepéig kialakult gyakorlat ellentétes a NAV Szakértői Intézetének álláspontjával. Így kell korrigálni, ha valaki helytelen áfamértékkel számlázott.

Egy minapi kérdés késztetett arra, hogy egy konkrét eseten keresztül bemutassam, mi a helyzet és mi a teendő akkor, ha valaki beszerzőként arról értesül, hogy a neki értékesítő –feltehetően, de nem bizonyosan – tévedett a helyes áfa-mérték megválasztásában, ezért az előírtnál alacsonyabbat alkalmazott. A konkrét eset pedig a következő: az értékesítési láncolatban egészen március közepéig az a gyakorlat honosodott meg, hogy a bontott félsertéseket 5 százalékos áfa-mértékkel vették figyelembe, mondván, hogy azok a 020311100 vámtarifaszám alá tartoznak, így 2014. január 1-jétől érvényes rájuk a kedvezményes áfa-kulcs (az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény – a továbbiakban: áfa tv. – 3. számú melléklet I. rész 23. pontja).

Ehhez képest a bevezetőben említett első értékesítő arról értesítette a beszerzőt, hogy a bontott félsertések értékesítésére nem alkalmazható a kedvezményes áfa-kulcs, hivatkozott – de további részleteket nem közölt – egy, a NAV Szakértői Intézetétől kapott árubesorolási véleményre, amely szerint azok nem sorolhatók a hivatkozott vámtarifaszám alá. Megküldte továbbá azokat a helyesbítő számlákat, amelyek ez év januárjáig visszamenőleg felfelé módosították az eredetileg számlázott áfa-összegeket, s amelyekkel így pótlólagos követelést támasztott a beszerző felé. A címzett helyzetét bonyolítja, hogy a félsertéseket – kereskedőként – jobbára lakossági vásárlóknak értékesítette, akiknek egyrészt nem állított ki számlát, másrészt tőlük az áfa-különbözetnek megfelelő pénzösszeg beszedése lehetetlen.

Bár a helyzet megítélésében, s ennek függvényében az esetleges teendők meghatározásában a kulcskérdés nyilván az, hogy valóban helyes volt-e az eredeti áfa-besorolás, erre a kérdésre mindazonáltal határozott igennel vagy nemmel – jelen körülmények között – nem lehet válaszolni. Ehhez ugyanis minimum szükség lenne a tarifális besoroláshoz elengedhetetlen részletes termékleírásra, ami azonban hiányzik. Mindenesetre két körülmény inkább azt valószínűsíti, hogy az eredeti áfa-besorolás helytelen volt; ezt látszik igazolni egyrészről a bevezetőben említett szakértői vélemény, noha annak pontos tartalma nem ismert, másrészről az a tény, hogy a kérdéses sertéstermékek vásárlói között jelentős súlyban lakossági vásárlók (értsd: nem adóalanyok) vannak, ami ellentétes azzal a törvényalkotói szándékkal, amely erre a termékkörre eredetileg nem kedvezményes áfa-kulcsot akart bevezetni, hanem az áfa-alanyok között alkalmazható fordított adózást, csakhogy utóbbira az Európai Unió Bizottsága vétót emelt. Ezért a továbbiakban erre a feltételezésre alapozva tekintjük át a szükséges teendőket. (Ugyanakkor itt hívnám fel a figyelmet arra a NAV honlapján olvasható adóhatósági tájékoztatóra, amely „Egyes, 2014-től az 5 százalékos adómérték alá tartozó sertés termékek besorolási szempontjai – tájékoztató az általános forgalmi adó törvény 3. számú melléklet I. részének 19-24. pontjához” címmel, 2014. január 16-án jelent meg. Ez a tájékoztató, túl azon, amelyre címe utal, kifejezetten megnevezi a NAV Szakértői Intézetet, mint olyan szervet, amely árubesorolási kérdésekben kompetens véleményadásra illetékes.)
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja: mit kell tennie az adózónak tévedése kijavításáért!