Ennyit bukhat a költségvetés a fordított áfa uniós módosításán

Megosztás Tetszik

Ahogy arról a napokban hírt adtunk, augusztus közepétől EU-s szinten két irányelvi módosítás lépett hatályba a közös hozzáadottérték-adózás területén az itt tapasztalt, elsősorban a határokon átívelő adócsalások visszaszorítására. Mindkét módosítás azonos témában fogant, éspedig a fordított adózás alkalmazásának szélesítésében és bevezetésének könnyítésében. Közös jellemzőjük még, hogy a tagállamok számára az új irányelvi szabályok aprópénzre váltása nem kötelezettség, hanem lehetőség, és ha élnek ezzel, akkor is csak átmeneti jelleggel, végső soron 2018 végéig tehetik. A következőkben áttekintjük, hogy az előzmények ismeretében a fordított adózásra vonatkozó opciók milyen hatással lehetnek rövid távon a magyar áfa-szabályok alakulására.

Mielőtt azonban az esélyeket elemeznénk, emlékeztetőül röviden a fordított adózás lényegéről. Ebben az adózási szisztémában – az általánostól eltérően – nem a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója kötelezett áfafizetésre, hanem üzleti partnere, vagyis a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője. A felek közötti tranzakciós ár ily módon nem tartalmazhat pénzügyi fedezetet az áfa-teher lerovására, azt ugyanis a vevő maga állapítja meg, és saját bevallásába egyrészt fizetendő adóként állítja be, másrészt – ha áfa-levonásra jogosult – levonható előzetesen felszámított adóként is. Ezzel a kötelezettség teljesítése jó esetben pénzmozgást nem igényel.

Olvassa tovább a cikket, ha tudni szeretné, mikortól lépnek hatályba a fent említett uniós irányelvek és ezek milyen hatással lehetnek a magyar költségvetésre.