adozona.hu
Elszámolás a külföldi fióktelep és az anyavállalat között
//test-adozona.hu/afa/Elszamolas_a_kulfoldi_fioktelep_es_az_anyav_E6NZRT
Elszámolás a külföldi fióktelep és az anyavállalat között
Mi a követendő eljárás a szerb fióktelep és a magyar anyavállalat közti könyvelés során? – kérdezte az Adózóna olvasója. Antretter Erzsébet adószakértő, a Niveus Consulting Group szakembere válaszolt.
A kérdés konkrétan így szólt: "Egy magyar tulajdonú kft.-nek van egy szerbiai fióktelepe. A fióktelep (szerintünk helytelenül) a havi összes költségéről egy áfás és két áfamentes számlát állít ki az anyavállalatnak. Mi ezt a kft. könyvelésébe nem tesszük be költségként (mivel lekönyveljük magukat a számlákat), hanem a 36-os számlaosztályban tartjuk nyilván. A szerb fióktelep ráadásul befizeti az áfát Szerbiában és bevételként tartja nyilván. Szerintünk a helyes eljárás az lenne, ha a szerb fióktelep nem bevételi számlákat állítana ki az anyavállalatnak, hanem a 4-es számlaosztályba könyvelné az anyavállalattól kért összeget, és esetleg erről számviteli bizonylatot küldene az anyacégnek. Kérjük szíves állásfoglalásukat, hogy mi a helyes eljárás Szerbiában és Magyarországon!"
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
Ha a magyarországi székhelyű vállalkozás külföldön – jelen esetben Szerbiában – fióktelepet hoz létre, akkor a fióktelep alapítására és működésére (bejegyzés, tevékenység végzésének feltételei, könyvvezetési és beszámolókészítési, adózási kötelezettség stb.) a külföldi (jelen esetben a Szerbiában hatályos) jog az irányadó, így ennek kapcsán mindenképpen ottani szakértővel érdemes egyeztetni.
A vonatkozó magyar előírásokkal kapcsolatosan a következőkről tájékoztatom:
Könyvelés
A magyar vállalkozás külföldi fióktelepe a magyar vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, de gazdálkodási önállósággal felruházott szervezeti egysége, függetlenül attól, hogy az adott fióktelepet a magyar vállalkozás székhelyének államától eltérő országban alapították.
Az alábbiakban azt feltételezem, hogy a magyar vállalkozás a magyar számviteli előírások és nem IFRS szerint könyvel. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) teljesség-alapelvéből [15. § (2) bekezdés] következik, hogy a magyar vállalkozásnak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni. Tekintettel arra, hogy a külföldi fióktelep a magyar vállalkozás része, és így a fióktelep tevékenysége a magyar vállalkozás tevékenységének is a része, a magyar vállalkozásnak a külföldi fiókteleppel kapcsolatos gazdasági eseményeket teljeskörűen könyvelnie kell, az a magyar vállalkozás beszámolójának részét képezi.
Fontos viszont, hogy a magyar vállalkozásnál a számviteli törvényben előírt beszámolókészítési kötelezettség nem teljesíthető a fióktelep szerb szabályok által összeállított beszámolójának és a magyar székhely „önálló” beszámolójának összesítésével, konszolidálásával, mert a szerb fióktelepnél felmerült gazdasági eseményeket a magyar vállalkozás könyveiben tételesen, egyesével, a magyar számviteli törvény előírásainak megfelelően kell elszámolni (miközben a külföldi fióktelep ugyanazt a gazdasági eseményt a külföldi jog alapján esetlegesen másképpen számolja el, például a Szerbiában keletkező jövedelemadó kötelezettségének meghatározása céljából).
A fentiekből következően a külföldi fióktelep minden gazdasági eseményét, eszközét és kötelezettségét, az azokban bekövetkezett változásokat tételesen és folyamatosan rögzíteni kell mind a külföldi fióktelep, mind pedig a magyarországi vállalkozás megfelelő nyilvántartásaiban, a megfelelő szabályok szerint (ehhez nincs szükség átszámlázásokra). A magyar vállalkozás könyveiben a külföldi fiókteleppel kapcsolatos gazdasági eseményeket indokolt elkülönített főkönyvi számlákon elszámolni (vagyis külön alszámlákon kimutatni a külföldi fióktelep tevékenységéből származó bevételeket és az ezekkel szemben felmerült költségeket, ráfordításokat).
Véleményem szerint tehát helyesen járnak el, amikor a szerb fióktelep számláit a magyar vállalkozás könyveiben is elszámolják. Arra azonban figyelni kell, hogy eltérő lehet, mi minősül belföldi, illetve export, import tételnek, tekintettel arra, hogy a vállalkozás és a fióktelep más államban bejegyzett. Továbbá, az adott tétel számviteli besorolása is eltérő lehet a két államban.
Áfa
A magyar társaság és a szerb fióktelep közötti szolgáltatásnyújtások – figyelemmel a vállalkozás és fióktelepe jogi egységére – nem keletkeztetnek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) szerinti adóztatható tényállást, így azokkal összefüggésben áfakötelezettség nem keletkezik. A magyar vállalkozás és a fióktelep közötti, az áfa szempontjából szolgáltatásnak minősülő tranzakciókat így nem kell számlázni, de belső elszámolások, számviteli bizonylatok alapján szerepeltetni kell a nyilvántartásokban, melyek alapján a fióktelepnek betudható jövedelmet ki lehet mutatni többek között a fióktelep jövedelemadó-kötelezettségének meghatározása céljából.
Ugyanakkor, az áfatörvény 12. paragrafusának, valamint 22. paragrafusának együttes olvasata alapján, amennyiben a külföldi vállalkozás két különböző tagállamban lévő adóalanyisága (magyar vállalkozás és szerb fióktelep) között saját termékmozgatás történik, akkor az vagyonáthelyezés címén adókötelezettséget keletkeztethet, feltéve, hogy nem tartozik az áfatörvény 12. paragrafus (2) bekezdésében felsorolt kivételek közé. Ebben az esetben, mivel az érkezés országában az áfafizetési kötelezettség mellett áfalevonási jog is keletkezik, az ügyletről a vonatkozó előírások szerinti számlát érdemes kiállítani a levonási jog megfelelő alátámasztása érdekében.
Transzferár
A magyar vállalkozás és külföldi telephelye kapcsolt vállalkozásnak minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 4. paragrafus 23. e) pontja alapján, így a felek által egymás között alkalmazott árakat a szokásos piaci elvek mentén kell kialakítaniuk, illetve az ügyletértéktől függően transzferárdokumentáció-készítési kötelezettség is felmerülhet.
Hozzászólások (1)
Áfa: Szerbia nem EU-tag, közösségen belüli vagyonáthelyezésről nem lehet szó.