Előlegszámla vagy nem előlegszámla?

Megosztás Tetszik

Olvasónk bérleti szerződésekkel összefüggésben tett fel kérdéseket az előleg és az ahhoz kiállított számla kapcsán. A jogszabály értelmezésében Bunna Erika adószakértő segített.

A kérdés részletesen így hangzik: szeretnék segítséget kérni előre fizetés és annak számlázása kapcsán, mert sajnos nem találtam egyértelmű állásfoglalást.

1. Helyszínbérleti szerződések esetén, ha előre rögzített teljesítési időpont van megadva a szerződésben (pl. 2021. május 30. – 2021. június 1.), ugyanakkor a szerződés aláírását követően számlakiállítás történik, 15 napon belül a 100 százalék bérleti díj kifizetésre kerül, és ez a teljesítés napját megelőzi (tehát előre fizetés történik), akkor nem előlegszámlát kell kiállítania a bérbeadónak?

2. Amikor a szerződés ugyanebben a formában van megfogalmazva (100 százalék előre fizetés), de számlaadásról nem esik szó benne, akkor a bérbeadónak kötelessége (a bankszámláján történt jóváírást követően) előlegszámlát, majd a teljesítést követően végszámlát kiállítania? Ha nem, akkor egy számlát állít ki (amely nem előlegszámla), és a kelte megelőzheti a teljesítés dátumát?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) törvény alapján:

59. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani.

(2) A jóváírt, kézhez vett, megszerzett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.

Az előleg kulcsfontosságú fogalmi ismérvei: tényleges vagyongyarapodás; teljesítési időpont előtt átvett; átadásában a felek előre megállapodnak a felek (előre bekért); teljesítés ellenértékébe beszámítandó; végül konkrét jövőbeni teljesítéshez kell kapcsolódnia.

Ez utóbbi feltétel egyébként egy Európai Bírósági ítéletben (C-419/02. sz. ügy) jelent meg, mely kimondta, hogy a pontosan meg nem határozott termékértékesítésért vagy szolgáltatatásnyújtásért fizetett előleg végképp nem tartozik a héa hatálya alá, főként a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tartozik alá, nem az azok ellenértékeként teljesített fizetés. Előfordulhat például a gyakorlatban egy keretszerződés teljesítése során, hogy egy jelentősebb összegű előleg több teljesítésbe fog beszámítódni, melyeket előre nem is fognak meghatározni a felek. Az ítélet szerint előlegről ilyen esetben nem beszélhetünk.

Az előleg és az előre kifizetett pénz nem ugyanaz a fogalom a magyar adóhatóság joggyakorlatában sem.

Az 1. pontban megfogalmazott kérdést illetően, ha jól értem, a felek megállapodtak teljesítést megelőző fizetésről a szerződésben, így a fenti jogszabályhely szerinti összes feltétel teljesül, valóban előlegszámlát szükséges kiállítani. Amennyiben a teljesítés megtörtént, általánosságban teljesítésigazolás készül, melynek birtokában kiállítható a végszámla a fenti rögzített teljesítési időponttal. Értelemszerűen az előlegszámlánál a teljesítés napja a pénz jóváírásának napja lesz.

A 2. pontnál viszont, ahol nem állapodtak meg a felek az előlegben, csupán a vevő előre utalása történik, amely viszont az 59. § szerinti előlegnek nem felel meg, nem lesz adózási pont, így számlakibocsátással sem jár. Az egyik megoldás véleményem szerint, hogy megvárják a tényleges teljesítési időpontot, illetve a teljesítési igazolás elkészültét (hogy egyáltalán végbemegy e az ügylet) és akkor állítanak ki egyetlen számlát.

Másik megoldás lehet, ahogy Ön is írja, hogy a teljesítési időpont előtt kiállítanak egy számlát, amelyet egyébként az áfatörvény nem tilt.

163. § (1) Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb
a) a teljesítésig,
b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig,
de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni.

(2) Az (1) bekezdésben említett észszerű idő

a) a 89. § szerinti termékértékesítés vagy olyan szolgáltatásnyújtás esetén, amely után az adót a héa-irányelv 196. cikkének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alapján a szolgáltatást igénybe vevő fizeti, a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján belüli,

b) az a) pont alá nem tartozó, valamint a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített termékértékesítéstől, szolgáltatásnyújtástól eltérő olyan esetekben, ahol az ellenértéket – ideértve az előleget is – készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, haladéktalan,

c) egyéb, a b) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 8 napon belüli
számlakibocsátási kötelezettséget jelent.

Mivel a törvény úgy fogalmaz, hogy legkésőbb a teljesítésig kell kiállítani a számlát, nem lesz helytelen az a számla, amelynél a teljesítési időpontot a számlakibocsátás megelőzi. Egyedüli kockázat ilyen esetben, hogy a számla részét nem fogja képezni egy, az adóhatóság által előszeretettel megkövetelt teljesítésigazolás, illetve az ügylet akár meg is hiúsulhat, ekkor bizonylatkorrekcióra lesz szükség.